Tudomány

Hiába gyűltek össze az aláírások, nem lesznek elismert nemzetiség a vietnámik Magyarországon

2025-01-29

Szerző: Anna

A tavaszi parlamenti ülésszak, amely várhatóan február végén kezdődik, fontos döntést hozhat a hazai vietnám közösség elismeréséről. Jelenleg Magyarországon 13 hivatalosan elismert nemzetiség létezik, és a vietnámik hivatalos státuszának megadása már régóta téma a politikai diskurzusban.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Sasvári Róbert bejelentette, hogy a honos népcsoporttá nyilvánítás érdekében 1000 érvényes aláírás gyűlt össze. Ez a szám azonban nem elegendő, mert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalására is szükség van. Az MTA nemcsak a népcsoport tudományos jogosságát vizsgálja, hanem azt is, hogy a közösség legalább 100 éve jelen van-e Magyarországon.

Freund Tamás, az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a vietnám közösség tagjai 1960-as évek közepétől élnek Magyarországon, így a 100 éves feltételnek nem felelnek meg. Bár a számuk eléri a 2000 főt, amit a jogszabályi minimumnak tekintenek, az Akadémia szerint ez nem elegendő az elismeréshez.

Ez nem az első alkalom, hogy a Vietnám közösség elismerésére tett kísérlet kudarcot vall. 2023 decemberében a szkíták nemzetiségi státuszát is elutasították, annak ellenére, hogy több mint 1300 aláírás gyűlt össze, mivel az MTA megállapította, hogy a szkíták nincsenek jelen Magyarországon legalább 2000 éve.

Az Országgyűlés eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy ha az MTA nem támogatja a kérést, akkor az elutasítás valószínű. Korábban a hunok, székelyek és oroszok nemzetiségként való elismerése is elutasításra került hasonló indoklással.

A hivatalosan elismert népcsoportok számos előnyhöz jutnak, például helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, valamint parlamenti listaállítási joggal is rendelkeznek. A nemzetiségi státusz elnyerésével például a német közösség is mandátumot tudott szerezni a parlamentben.

Jelenleg 13 nemzetiség van Magyarországon, a legnagyobb létszámban a cigányság található körülbelül 200 ezer fővel, míg a német kisebbség 98 ezer főt számlál. A KSH 2022-es adatai szerint a nem elismert kínai és orosz közösségek létszáma 11 ezerre tehető.

A vietnám közösség hivatalos elismerésének hiánya így komoly kérdéseket vet fel a kisebbségek jogainak védelmével és elismerésével kapcsolatban Magyarországon.