2024. július 15-én Tóth Máté energiajogász egy vitatott videót tett közzé a Megafon YouTube-csatornán. A „Így hazudnak a klímaváltozásról” című felvételt már több mint 100 ezren megnézték. Tóth elismeri a klímaváltozás létezését, és hangsúlyozza, hogy a globális felmelegedés „nagyon fontos tény”, és hogy az emberi tevékenység jelentősen hozzájárult ehhez. Ezzel szemben sok állítása félrevezető vagy pontatlan.

A Lakmusz tényellenőrző csapata a videó valóságtartalmát vizsgálva megállapította, hogy Tóth Máté számos esetben torzítja a tényeket. Azt állítja, hogy „6500 éve nem voltak gleccserek” és „Grönland zöld sziget volt a vikingek idejében”, pedig a valóság az, hogy az éghajlatváltozás hatásaira épült megfigyelések sokkal árnyaltabbak ennél. Káros hatások már régóta jelentkeznek, és a globális felmelegedés súlyossága nem vitatható. Az éghajlatváltozás következményei világszinten érzékelhetők, és a legfrissebb kutatások szerint az utolsó 60 évben drámai mértékű hőmérséklet-emelkedés történt.

Tóth a videóban azt is kijelenti, hogy Magyarország nem felelős a klímaváltozás miatt, mivel a globális kibocsátás alig 0,1%-át teszi ki. Azonban ez a nézőpont elhanyagolja az egy főre jutó kibocsátás tényezőjét, ami Magyarország esetében meghaladja a 4,4 tonnát. Miközben Indiában, a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó országok között, csak 2 tonna az egy főre jutó kibocsátás. Ez az állítás, hogy Magyarország „kivonhatja magát” a globális válság alól, rendkívül veszélyes, és a környezetvédelmi erőfeszítések aláásása lehet.

További figyelemre méltó, hogy Tóth Máté a videóban megkérdőjelezi Greta Thunberg tüntetéseit, említve, hogy nem Kína ellen tiltakozik, holott Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. Ezzel szemben figyelembe kell venni, hogy Magyarország jelentős mértékben importál szén-dioxidot, hiszen sok termék és szolgáltatás előállítása más országokban történik, ennek tehát a kibocsátásával is felelős a globális felmelegedésért.

A videóban továbbá olyan érvelések is találhatóak, amelyek szerint a tengerszint-emelkedés nem jelenti komoly fenyegetést, mert védelmünkre gátakat építhetünk. Valójában azonban a tengerparti területek megóvása rendkívül költséges és nehezen kivitelezhető, a globális felmelegedés hatásai már most is katasztrofális következményekkel járnak világszerte, például a szélsőséges időjárási események számának növekedésével. Ezen kívül a klímaváltozás nem csupán az élőhelyek eltűnését, hanem boldogulásunkat is veszélyezteti, mivel a növekvő népesség évszázadokon át érintett mezőgazdasági termelése is kockázat alatt áll.

Tóth végül arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás nem egy távoli probléma, hanem már most érezzük a hatásait. Az éghajlatváltozás nem áll meg a határoknál, és minden nemzetnek vállalnia kell a felelősségét a globális környezet védelmében. Az embereknek fel kell ismerniük, hogy cselekedniük kell, hogy megvédjék a bolygónkat és a jövő generációit a fenyegető következményektől. A tudományos közösség már régóta figyelmeztet, hiszen a klímaváltozás hatásai nem csupán lokálisan, hanem globálisan is érezhetők.