A dán politikai életben nem kis hullámokat vert Rasmus Jarlov, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökének nyilatkozata, miszerint "megbántam, hogy ezt a gépet választottuk". Jarlov 2016-ban, több politikustársa mellett döntött úgy, hogy Dánia 27 darab F-35-ös vadászbombázót vásárol a Lockheed Martintól. Az Egyesült Államok által gyártott, szupermodern harci repülőgép beszerzése mostanra kritikussá vált, különös tekintettel a nemzetközi politikai feszültségekre és a katonai támogatás lehetséges megszorítására.

Miközben Dánia már nem tudja visszamondani a megrendeléseket, mivel az első gépek már a tervezett szállítások alatt állnak, más országok, például Kanada fontolóra veszik az F-35-ös programból való kilépést. Mark Carney kanadai miniszterelnök elrendelte a vadászgép-beszerzési program felülvizsgálatát, miután Donald Trump kijelentései, miszerint Kanada az Egyesült Államok 51. állama, súlyosan sértették az ország szuverenitását.

Kanada 88 darab F-35-ös megvásárlásáról szóló megállapodásának körülbelül 13 milliárd dolláros értéke van, de az ország vezetése most komolyan aggódik a Trump-kormány nemzetközi politikai eszközeivel kapcsolatban.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Portugália és Németország is mérlegeli saját rendeléseik visszamondását. Míg Portugália a gyengélkedő F-16-osait kívánja leváltani F-35-ösökkel, Németország a már elavult Panavia Tornado repülőgépeit tervezi modernizálni. A németek körében Trump által bevezetett büntetővámok tovább rontották a bizalmat az Egyesült Államokkal szemben.

Az önálló beszerzés azonban nem egyszerű; az F-35-ös vadászbombázók nem csupán repülőgépek, hanem egy komplex, rendszeresen frissítendő szoftveres platform is. Az Egyesült Államok a szükséges alkatrészeket és technológiai támogatást is ellenőrzi, melyek nélkül a gépek jelentős mértékben elveszítenék a harci képességeiket.

Nem meglepő tehát, hogy a NATO-tagállamok között egyre nagyobb aggodalom övezi a F-35-ös program jövőjét. A kapcsolódó anekdota szerint az F-35-ösöket egy „gyilkos kapcsolóval” látták el, ami lehetővé tenné Washington számára, hogy egy gombnyomással működésképtelenné tegye azokat. A Pentagon ezt a hírt végleg cáfolta, de a gyanú árnyékában továbbra is sok kérdés merül fel a gépek megbízhatóságával és jövőjével kapcsolatban.

Politikai és gazdasági okokból nemcsak a NATO-szövetségesek, de a világ más országai is alternatív megoldások után néznek. A jövőbeni közös európai fejlesztés, a Future Combat Air System (FCAS), Spanyolország, Franciaország és Németország együttműködésével készül, de a közeljövőben nem várható, hogy ez megszorítja az F-35-ösök dominanciáját, ugyanis a legkorábbi prototípusok 2027-re készülhetnek el.

Egy másik lehetőség a török Kaan-projekt, amely már rendelkezik prototípussal, de kérdéses, hogy képes-e az F-35-ös technológiai szintjét megközelíteni. Dél-Korea KF-21 Boramae projektje is ígéretesnek tűnik, de riadalmra ad okot, hogy ez a gép a technológiai szempontokat tekintve, még nem éri el az F-35-ösök képességeit.

A kérdés, hogy mi történik akkor, ha a NATO-tagok nem tudnak együttműködni a jövőbeni katonai beszerzések terén, és ha a nemzetközi feszültségek fokozódnak, költséges következményekkel járhatnak mind az Egyesült Államok, mind a NATO számára. Az új fegyverzet beszerzése és a meglévő rendszerek korszerűsítése tehát létfontosságú marad a tagállamok védelme érdekében, és a jövőbeli fejlesztések csupán idő kérdése.

Kép forrása: John Keeble/Getty Images