Donald Trump január 20-án, elnöki beiktatása első napján drasztikus intézkedéseket vezetett be a bevándorlási politikában. Az amerikai–mexikói határon szükségállapotot hirdetett, ezzel lezárva a határt a menedékkérők előtt. Visszaállította az első ciklusában bevezetett, „Maradj Mexikóban” politikát, és 10 000 főből eddig 4000-4500 katonát küldött a határra, hogy támogassák a bevándorlási hatóságok munkáját logisztikai és adminisztratív feladatokban. Az eddig felmerült hírek szerint azt is tervezik, hogy Új-Mexikó határán egy, a katonai bázisként funkcionáló “pufferzónát” hoznának létre, ahol a katonák megállíthatják az átkelőket, így megkerülve a hadsereg belső rendészeti bevetésére vonatkozó szabályokat.

Az új adminisztráció egyik első lépéseként elérhetetlenné tették a Biden-adminisztráció által kifejlesztett CBP One alkalmazást, amely lehetővé tette a menedékkérők számára, hogy időpontot foglaljanak belépésükhöz az Egyesült Államokba. Ezt az alkalmazást most CBP Home-ra nevezték át, és új funkciókat adtak hozzá, lehetővé téve a szabálytalanul tartózkodó személyek számára, hogy önként távozzanak az Egyesült Államok területéről.

Ezen kívül Trump tervezi az amerikai állampolgárság születési jogának korlátozását is, amely értelmében az illegálisan vagy éppen átszállás alatt lévő személyek amerikai területen született gyermekeik nem automatikusan kapnának állampolgárságot. Ezen intézkedés ellen már több bíró is felemelte a szavát, mivel az valószínűsíthetően káoszhoz vezetne az államok közti törvénykezésben.

Trump emellett hat mexikói drogkartellt, köztük a hírhedt Sinaloát, az MS-13-at és a venezuelai Tren de Aragua nevű külföldi terrorszervezetet is nyilvánított a kormányzat terrorszervezetei közé, ami szigorúbb fellépést tesz lehetővé a bűnözőik és támogatóik ellen.

Bár az intézkedések statisztikája egyértelműen mutatja a Trump-adminisztráció rauh politikájának hatását – például februárban mindössze 8347 embert tartóztattak fel –, azt is fontos megemlíteni, hogy míg az ICE az első hónapban körülbelül 40 ezer embert vett őrizetbe, a tárolásukra rendelkezésre álló helyek túltelítődtek, ami a letartóztatások számának csökkenéséhez vezetett.

Az ICE-től érkező információk szerint a fogdák hamarosan újabb kapacitásbővítésekre szorulnak, mivel rengeteg illegális bevándorló várakozik a végső döntésre.

A Trump-adminisztrációnak nemcsak a illegális bevándorlással kell foglalkoznia: az amerikai hatóságok sok esetben a legális úton érkező turisták és vendégmunkások ellen is hoztak intézkedéseket, ami több különböző ország, többek között a brit és a német külügyminisztérium figyelmeztetéseit is kiválthatta.

A nemzetközi sajtó folyamatosan számol be olyan esetekről, ahol legális vízummal rendelkező embereket tartóztattak le, mint például Rebecca Burke, aki 19 napot töltött az ICE őrizetében, miután munkavállalási vízumának megsértésével vádolták.

Ezek az intézkedések és a Trump-adminisztráció politikája rendkívüli feszültségeket okoztak az Egyesült Államokban, továbbá aggasztó a jogi helyzet és a bűnözési adatok átláthatósága is.