Hat magyar egyetem az Európai Bizottság döntése ellen: Fény derült a jogi vitára!
2024-12-18
Szerző: Dániel
A magyar felsőoktatás viharos időszakát éli, hiszen a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem közösen emelt szót az Európai Bizottság legújabb határozata ellen. A rektorok által aláírt nyilatkozatban világosan kifejtették aggályaikat az Európai Unió Tanácsának 2022/2506 számú határozatával kapcsolatban, amely a magyar kormány politikai lépéseire reagálva került elfogadásra.
Ez a határozat arra irányul, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, ám sajnálatos módon ez a folyamat 21 magyar egyetem és azok hallgatói, kutatói, klinikái és intézetei számára hátrányos megkülönböztetést okozott, ami ellentmond az Európai Unió alapelveinek, mint például az egyenlő bánásmód és a tudományos szabadság.
Az egyetemek vezetősége hangsúlyozza, hogy semmi közük nincs a magyar kormány problémáihoz, és ezt az EU Bíróságához benyújtott keresetükben is kiemelték. A Bíróság 2024. április 5-én hozott ítélete alapján a támadott határozat közvetlenül érinti az egyetemeket, ami újabb jogi kötelezettségeket vonhat maga után.
A Bizottság 2024. december 16-i határozata arra figyelmeztetett, hogy Magyarország eddigi intézkedései nem elegendőek az aggályok eloszlatására, így a kapcsolódó programokhoz való hozzáférés, mint az Erasmus+ és a Horizont, továbbra is veszélyben marad. Eközben az Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amely a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozik, de a Bizottság által támasztott követelmények teljesítésére ez sem nyújt megoldást.
A nyilatkozatban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság lépései nem támogathatják a magyar egyetemek integritását, és a kutatók, hallgatók diszkrét jogainak megsértését sem. Az egyetemek véleménye és álláspontja megjelenésének hiánya, valamint a velük való párbeszéd teljes hiánya komoly aggodalomra ad okot, hiszen a felsőoktatás jövője a tét.
Miért fontos ez a vita? A válasz egyszerű: az egyetemi autonómia védelme és a tudományos közélet szabadságának megóvása érdekében szükség van a nyílt párbeszédre, amely segíti a magyar felsőoktatás nemzetközi helyzetének megerősítését!