A legújabb kutatások alapján a halálközeli élmények (NDE) egyre nagyobb figyelmet kapnak a tudományos közösségben. Egyre több ember számol be arról, hogy életük kritikus pillanataiban olyan tapasztalatokat éltek át, amelyek megváltoztatták életszemléletüket. Az újonnan bemutatott átfogó idegi modell nemcsak ezeknek a jelenségeknek a megértésére, hanem a mögöttes biológiai folyamatok feltárására is irányul.

A halálközeli élmények során a túlélők gyakran arról számolnak be, hogy elhagyják testüket, alagúton haladnak át, és találkoznak elhunyt szeretteikkel. Ezek az élmények mély békesség érzésével és megmagyarázhatatlan bölcsességgel járnak, és sokan úgy érzik, hogy valóságosabbak, mint a hétköznapi élet.

Charlotte Martial, a Liège-i Egyetem kutatója, arra utal, hogy az ilyen komplex élmények a haldokló agy neurokémiai reakcióinak következményei. A kutatók számos tanulmány áttekintése alapján javasolták az első átfogó idegi modellt a halálközeli élmények magyarázatára. E modell szerint bizonyos neurotranszmitterek - mint az acetil-kolin, noradrenalin és glutamát - alapvető szerepet játszanak ezen tapasztalatok kialakulásában, számos fizikai és pszichológiai tényező hatására.

Felfedezéseik szerint a halálközeli élményeket gyakran elősegítik az erős stresszhelyzetek, mint például a szívleállás, amely fiziológiai stresszkaskádot indít el az agyban. A kutatók hipotézise szerint a halállal kapcsolatos tapasztalatok egyfajta bio-pszichológiai válasz lehetnek, melyek segítenek az embereknek abban, hogy megértsék a végső élethelyzeteket.

Erről a kérdésről elmondta Martial: "A kutatásaink alapján olyan hagyományokat és kultúrákat is megvizsgáltunk, ahol a halál közeli élmények széles körben elterjedtek, és ahol ezek nem csupán egyéni tapasztalatok, hanem a közösség szerves részét képezik."

Továbbá, a kutatások alapján felmerült, hogy a szubjektív halálközeli élmények között vannak hasonlóságok a pszichedelikus szerek hatásaival. A kutatók felfigyeltek, hogy a halál előtti állapotokból származó élmények átmenetileg megváltoztatják az ember tudatállapotát, amely élénk hallucinációkhoz vezethet. Mindez további kutatásokra van szükség, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mi történik agyunkban a halálközeli élmények alatt.

Bár az új modell rengeteg kérdést felvet, nem képes minden aspektust megmagyarázni. A kutatók hozzáteszik, hogy a jövőbeli kutatások során fontos lenne feltárni, hogy a különböző agyi területek hogyan reagálnak a halálközeli élmények során, és hogy a lehetséges neurokémiai háttér milyen további összefüggéseket rejthet.