A digitalizáció forradalmi hatással bír nem csak az orvosi rendszerekre, hanem a betegek szerepére is az egészségügyi ellátásban. Zrubka Zsombor, az Óbudai Egyetem kutatója, hangsúlyozta, hogy a páciensek passzív szemlélőkből aktív egészségfogyasztókká válnak. A digitális egészségügyi szolgáltatások iránti érdeklődés növekvő, ami a tudományos kutatások elősegítését is lehetővé teszi. Ezen rendszerek bevezetésére azért is szükség van, mert az Egységes Európai Adattárról szóló rendelet márciusban került elfogadásra, ami fontos lépés az adatok integrált kezelésében.

Szerencsés Dóra, az Inspira Research társtulajdonosa, arra figyelmeztetett, hogy a magyarok körében a digitális egészségügyi alkalmazások használata még mindig rendkívül alacsony, miközben ezek jelentős egészségnyereséget biztosíthatnának. Az EESZT és az EgészségAblak a legnépszerűbb alkalmazások, amelyeket a lakosság fele ismer, de csak 34%-uk használja ezeket rendszeresen.

Az egészségügyi statisztikák elképesztően aggasztó képet festenek a magyar lakosság életmódbeli szokásairól. A WHO ajánlása szerint napi legalább 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása szükséges, azonban a lakosság mindössze 6%-a tartja be ezt az ajánlást. Aggasztó, hogy a mexikói életmódbeli hiányosságok mellett a mozgás is háttérbe szorul; a felnőttek csupán 28%-a végez heti 5 alkalommal aktív testmozgást.

Az elhízás problémája is megoldásra vár: a magyar lakosság 60%-a túlsúlyos, különösen a férfiak és az idősebb korosztályok körében. Továbbá a dohányzás és alkoholfogyasztás aránya is kiemelkedően magas, amely a falvakban és a fiatal felnőttek között a legelterjedtebb.

A digitális egészségügyi technológiák, mint például a chatbotok, hamarosan egyre inkább elérhetők lesznek, hogy kiegészítsék az orvosi szolgáltatásokat. A kutatások azt mutatják, hogy a magyar lakosság nyitott az egészségügyi digitalizációra, de a bizalom mértéke a megosztott adatok típusától függ. Míg alapvető egészségügyi adatok megosztásának hajlandósága 50-55% között mozog, érzékeny diagnosztikai információknál ez az arány akár 30%-ra is csökkenhet.

A digitális megoldások sikere nem csak a technológiák fejlesztésén múlik, hanem azon is, hogy mennyire tudjuk elnyerni a lakosság bizalmát. A megfelelő edukáció kulcsszerepet játszik a digitális egészségügyi szolgáltatások elfogadásában, és a tapasztalatok szerint a legmagasabb bizalmat a magyar egyetemi klinikai kutatók iránt érzik a páciensek.

A viselhető egészségügyi eszközök, mint az okosórák és fitneszpántok, szintén egyre népszerűbbek, és folyamatosan fejlődnek. Ezek az alkalmazások nemcsak a sporttevékenységhez nyújtanak eszközöket, hanem segíthetnek az egészség megőrzésében és a betegellátás javításában is. Az innovatív technológiák révén csökkenthető a krónikus betegségek előfordulásának kockázata, és a sikerhez elengedhetetlen az orvosi szakemberek megfelelő felkészítése is.