Pénzügy

Gyerekkori álmok: Csatári Sándor és a traktorok világa

2025-03-24

Szerző: Anna

Interjú Csatári Sándorral, a mezőgazdasági gépek gyűjtőtörténetének elkötelezett hívével.

A traktorok iránti szenvedélye már a gyermekkorában kezdődött, az 1980-as évek végén. Csatári Sándor, kiskunhalasi gyűjtő és az Agrárgép-történeti Egyesület alapítója, azóta számos mezőgazdasági gépet és traktorokat szerzett be. 76. születésnapja alkalmából beszélgettünk vele, miközben aktuális projektjei között a vízimalom felújítását említette.

Csatári elmondta, hogy bár visszavonult az aktív munkából, a gyűjtői szenvedélye töretlen. Az elmúlt években a történelmi eszközök restaurálására fókuszált, és ezzel kapcsolatban a Felsőszölnökön található, már műemlékké nyilvánított vízimalom felújítását is tervezi. Izgalma nem csupán a gépek benntartózkodása miatt nőtt, hanem a 1900-as évek elején gyártott Autor motor felfedezése miatt, amely kiváló állapotban bukkant fel a malomban.

Csatári gyerekkorának emlékei is szorosan összefonódtak a mezőgazdasággal. A családi hagyományok révén már fiatalon traktor mögé került. Elmesélte, hogy nagyapja fuvarozott, míg apja a mezőgazdasági termelésben dolgozott traktorosként. „Fiammal sokat vettünk együtt,” említi, cselekedeteik máig emlékezetesek – ő maga nyolc-tíz évesen megkezdte a traktorok vezetését.

A rendszerváltás idején Csatári Sándor elhatározta, hogy saját lábra áll, és megalapította a Bicsak Kft.-t, ahol a mezőgazdasági gépek kereskedelme mellett egyre több régi traktorra bukkant, amelyek elindították gyűjtői szenvedélyét.

Jelenleg hat különböző Hofherr traktorral büszkélkedhet, de a gyűjteményében több mint húsz másik traktorral is rendelkezik, amelyeket az 1920-as évektől az 1960-as évekig gyártottak. Mindezek mellett a gyűjteménye darálóknak és különböző mezőgazdasági gépeknek is otthont ad, beleértve a régi, kézi beszerelésű berendezéseket is.

A gyűjtés nem csupán egy hobbi, hanem az emlékek megőrzésének elkötelezettsége is Csatári Sándor számára. „A célom, hogy megőrizzem a mezőgazdaság történelmét, és átadjam a következő generációnak,” mondja, miközben a jövőt a fiával tervezi. Sándor fiát is érdekli a gyűjtögetés, de már inkább a történetek archiválására és a gépek hirdetésére szeretné összpontosítani.

A gyűjtői szenvedélyét leginkább az jellemzi, hogy a régi traktorok megjelenése és működtetése visszahozza a régi idők emlékét. „A Hofherr traktorknak az indítása mindig a rendezvények egyik fénypontja,” meséli. Az élmény és a nosztalgia nem csak Csatári Sándorra, hanem a mezőgazdasági közösség minden tagjára egyaránt hatással van.