Rendkívüli csúcstalálkozót tartottak európai vezetők Londonban, ahol a résztvevők egy önálló ukrajnai béketerv kidolgozásában állapodtak meg. A tervet később az Egyesült Államokkal is egyeztetni akarják, emellett hangsúlyozták az európai védekezési képességek jelentős növelésének szükségességét. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense hangsúlyozta, hogy a találkozó válasz volt az amerikai és ukrán elnökök korábbi, sokak által félresikerült meetingjére.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az európai államok kijelölték azt az irányt, amely mentén az elkövetkező hónapokban, években szeretnék átalakítani az európai biztonsági rendszert. Ebben kiemelt szerep hárulna az Európai Unión kívüli Egyesült Királyságra, valamint Franciaországra. Az brit miniszterelnök szavaival élve, az úgynevezett „koalíció” létrehozására próbálnak törekedni, amelyhez Olaszország, Németország és Lengyelország is csatlakozott.

A Gálik Zoltán által megfogalmazott három alrendszer - a nemzeti hadseregek, a nemzeti stratégiák, valamint az Európai Unió és a NATO - újragondolása most zajlik, ami jelentős hatással lehet az európai biztonsági környezetre. Az átalakulás a NATO-ban konszenzusos döntést igényel, így minden tagállam szavazata szükséges bármilyen változtatáshoz.

Egy másik fontos szempont, hogy az Európai Uniónak is figyelembe kell vennie a védelmi ipar finanszírozásának kérdését és a védelmi felszerelési projektek kialakítását. A megfelelő források megtalálása elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa komolyabb szereplővé váljon a védelempolitikában. Ukrajna támogatása szintén jelentős forrást igényel, ezért a vasárnapi csúcstalálkozón a katonai kérdések álltak a középpontban.

A kiadott nyilatkozat világosan jelzi, hogy az Európai Unió komolyan gondolja Ukrajna függetlenségének és újjáépítésének támogatását. Továbbá egyelőre nem világos, hogy ez milyen konkrét intézményi keretek között fog megtörténni. Az egyetem docense kiemelte, hogy több ország szándéka, hogy különböző mechanizmusokat és forráspolitikát hozzon létre, akár európai uniós kereteken kívül is, a védelmi ipar területén.

A nemzetközi közösség figyelme egyre inkább Ukrajna felé irányul, különösképpen az Egyesült Államok irányába, amely továbbra is meghatározó szereplője a konfliktusnak. Az Egyesült Államok elkötelezettsége Ukrajna iránt a jövőbeli tárgyalások során kulcsfontosságú tényező lehet. Gálik Zoltán szerint az Egyesült Államok készsége a dialogusra nyitva marad, börze tárgyalásokat ígérve, ah végül Ukrajna tervbe vételét elengedhetetlennek fogják találni.

A jövő kérdése, hogy miként reagál az Egyesült Államok, és milyen formában alakítja át politikáját Ukrajna irányába a közelgő tárgyalások fényében. Az ukrán konfliktus miatt kialakult nemzetközi helyzet és a benne rejlő lehetőségek új kihívások elé állítják Európát és annak vezetőit.