A legújabb kutatás alapján kiderült, hogy a magyar háztartások többsége nem tájékozott a legkorszerűbb fűtési módszerekről, különös figyelmet fordítva a prosumerek (olyan háztartások, amelyek saját maguk is energiát termelnek, például napelemes rendszerek segítségével) és a hőszivattyúkat használók tapasztalataira.

A Visegrádi Csoport országainak (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) legfrissebb tanulmányai rávilágítottak, hogy a napenergia felhasználása mellett a hőszivattyúk egyre népszerűbb fűtési megoldásnak számítanak. Hazánkban a fűtési költségek minimalizálása és az energiafüggetlenség elérhetővé válása a legfőbb motiváció a háztartások számára. A hírek szerint a hőszivattyúk telepítése az elektromos járművek árának csökkenésével és a megújuló energiaforrások iránti igény növekedésével egyre inkább felértékelődött.

Az energiatudatosság növelése révén a hazai prosumerek rávilágítottak, hogy a napelemes panelekkel és hőszivattyúkkal kombinált rendszerek nem csupán a rezsiköltségek csökkentését szolgálják, hanem a háztartások energiaszükségletének függetlenebb megoldását is biztosítják. A beszélgetések során sokan kiemelték, mennyire fontos, hogy információk álljanak rendelkezésre az energiahatékonyság növeléséről, és hogy a kormányzatnak támogatnia kellene a megújuló energiaforrások használatát.

Ugyanakkor, a fókuszcsoportok résztvevői arra is panaszkodtak, hogy a jelenlegi jogszabályok sok esetben nem kedveznek a prosumereknek, és a változó feltételek miatt nehézségekbe ütköznek. Az energiaszolgáltatók és a prosumerek közötti kapcsolat is feszültségeket generál, hiszen a fogyasztók gyakran érzik úgy, hogy az energiatársaságok nem az ő érdekeiket szolgálják. Ez különösen fontos téma, mivel a magyarországi energiatárolási lehetőségek még nem elég fejlettek, ami visszatartja a háztartásokat a további befektetésektől.

Az energiaszegénység kérdése ugyanakkor egyre drámaibbá válik, a Visegrádi Csoport országaiban a lakosság egyre nagyobb része küzd a fűtési költségek megfizetésével. A kutatás rámutat, hogy a társadalmi kirekesztettség gyakran szoros kapcsolatban áll az energiaszegénységgel, mivel az alacsony jövedelmű háztartások nem tudják megfizetni a korszerű fűtési rendszereket, valamint a megfelelő szigetelési intézkedések hiánya tovább súlyosbítja a problémát.

Ezek a problémák azonban megoldhatók, ha a kormányzati intézkedések célzottak lesznek, hiszen a közeljövőben elérhető uniós támogatások óriási lehetőséget nyújthatnak az energiahatékonysági programok bevezetésére. Az ilyen típusú támogatások könnyebben hozzáférhetővé tennék a megújuló energiaforrások telepítését, ami növelheti a lakosság életminőségét és csökkentheti az energiaszegénységet.

Ahogy a kutatások azt is bemutatták, a hőszivattyúkkal és napelemes rendszerekkel felszerelt háztartások nemcsak kényelmesebbé teszik az otthoni fűtést, hanem hosszú távú energiaköltség megtakarítást is nyújtanak a családok számára. A kulcs tehát egy új, fenntartható megoldásban rejlik, amely összekapcsolja az innovációt és a társadalmi felelősségvállalást annak érdekében, hogy a magyar háztartások energikusabb és függetlenebb jövőt élhessenek.