Az elmúlt hónapokban számos hír érkezett a magyar gazdaság fejlettségi mutatóiról, különös figyelmet fordítva az egy főre jutó GDP-re és a háztartások fogyasztására. A 2023-as adatok szerint Magyarország a közép-kelet-európai régióban a legnagyobb eltéréseket mutatja a környező országokéhoz képest, szoros versenyt vívva a fejlettségi rangsorban.

A magyar gazdaság fejlettségének szintje, az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján, 2023-ban az európai uniós átlag 76,7%-án állt. Szlovákia (91,8%), Csehország (90,4%), és Litvánia (86,6%) megelőz minket, de előttünk állnak még Észtország (79,9%), Románia (77,9%) és Lengyelország (77,3%) is. Mindez azt jelzi, hogy a magyar gazdaság felemelkedésének üteme, habár jelentős, még nem éri el a közép-európai élvonal szintjét. Horvátország (76,0%), Szlovákia (73,8%), Lettország (70,4%) és Bulgária (63,8%) mögött helyezkedünk el, azonban Bulgária esetében a gyors növekedés miatt ez a távolság várhatóan csökkenni fog.

A mediterrán országok, mint például Spanyolország (90,5%), Portugália (80,5%) és Görögország (69,1%), szintén dinamikusan növekednek, köszönhetően a Covid utáni idegenforgalmi helyreállásnak.

A fogyasztási mutatók ennél is meglepőbbek. Az Eurostat adatai szerint Magyarország az EU átlag 70%-án áll, ami holtversenyben Bulgáriával a legkisebb érték az unióban. Ezzel szemben Szlovénia 83%-os, Csehország 81%-os mutatóval rendelkezik. Az Eurostat által használt „aktív egyéni fogyasztás” adatkeresés a háztartások végső fogyasztását mérve hasonlítja össze az országokat. Ez magában foglalja a vásárolt termékek mellett a közszolgáltatások, például az egészségügy és az oktatás költségeit is.

A magyar fogyasztási adatok drámai alacsonysága arra utal, hogy a magyar háztartások a rendelkezésre álló jövedelmükhöz képest is keveset költenek. Szakértők két fő okot emelnek ki e jelenség mögött: egyrészt a gazdasági struktúránk és jövedelmi elosztásunk, másrészt a lakosság magas megtakarítási hajlandósága, amely a gazdasági bizonytalanságokkal magyarázható.

A decemberi Eurostat-jelentés részletei azonban megzavarták az eddig ismert számokat is. Az előző hónapok, több mint 75%-os GDP értékét 76,7%-ra módosították, a lengyelek 78,9%-os adatával szemben. A fogyasztási adatoknál viszont, a várt emelkedés helyett, a magyar adatok továbbra is 70%-on stagnálnak, ezzel megkérdőjelezve a magyar háztartások valódi helyzetét.

Ezek a statisztikai furcsaságok számos kérdést felvetnek az Eurostat adataival és azok megbízhatóságával kapcsolatban. A különböző adatbázisok között ütközéseket tapasztalhatunk, amelyek technikai hibákra vezethetők vissza. A közeljövőben remélhetőleg tisztább képet kapunk arról, hogy a magyar gazdaság mely szegmensei igénylik sürgősen a reformokat. Az adatok elemzése és a statisztikák mögötti tényezők feltárása elengedhetetlen a gazdasági fejlődés érdekében.