Friss hírek: Az ügyészség elutasította az OLAF megfigyelésével kapcsolatos feljelentést!
2025-01-20
Szerző: Bence
Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője tavaly decemberben Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, hogy tisztázza, mi lehetett a célja az Információs Hivatal iratai közötti turkálásnak 2018-ban, különös figyelmet fordítva a miniszterelnök vejével kapcsolatos anyagok nyomozására és az OLAF-nak történő átadására. Polt a kérdést feljelentésként értelmezte, de most a legutóbbi válaszában elutasította azt elévülés miatt. Kérdés, hogy miért tartja ezt a tényt mostanáig a magyar ügyészség?!
Az ügyészség beismerte, hogy annak idején az Információs Hivatal valóban megfigyelte az Elios gyanús projektjeit, amelyek az OLAF vizsgálatának aláestek Magyarországon. Vadai Ágnes a Direkt36 cikkéből értesült arról, hogy a titkosszolgálat emberei már 2018 nyarán jelen voltak az Információs Hivatal központjában, amikor a vizsgálatok folytak.
Az ügyészség hivatkozott az elévülésre: a feljelentés szerinti cselekmények legkésőbb 2018 nyarán történtek, így ha bűncselekmény is valósult meg, annak büntethetősége a feljelentés megtételéig elévült. Ezt a megfontolást számos jogi érvelés támasztja alá, méghozzá a bűncselekmény eljárási törvényeinek hiánya miatt, ami már régóta aggasztja a jogi szakvéleményeket.
Kérdéses, hogy az illegális titkos információgyűjtés bűntette miért nem került eddig komolyabb nyomozás alá. Vadai Ágnes kétségeit fejezte ki, miszerint a feljelentő által hivatkozott cikk alapján sem lehetett megállapítani a bűncselekmény gyanúját, hiszen a vádak csupán feltételezéseken alapultak, és objektív bizonyíték hiányában hogyan lehet az Információs Hivatal tagjait elítélni?
A feljelentő érvelését gyengíti az a tény is, hogy azok a személyek, akiket a lehallgatás és megfigyelés érinthetett, nem tettek feljelentést, semmilyen formában nem hozták nyilvánosságra sérelmüket. Az OLAF álláspontja szintén megerősíti, hogy ők soha nem indítottak ilyen jellegű panaszt, így a gyanú továbbra is kérdéses, és valószínűleg továbbra is tárgy marad a politikai diskurzusban.
Mindezek után jogosan merül fel a kérdés: mit tud a kormány, amit nem oszt meg a nyilvánossággal? A titkolózás mögött rejlő igazságot valaki végre felfedik? Tartsanak velünk, hogy közösen keressük az igazságot!