A Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudósai elképesztő felfedezéseket tettek a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájával kapcsolatban, amelyek új világosságot vetnek a jelenségre. A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány szerint a hagyományos antibiotikumok hatékonyságának megértése elengedhetetlen a rezisztencia csökkentésére tervezett új gyógyszerek kifejlesztéséhez.

A csoport vezetője, Pál Csaba hangsúlyozza, hogy az antibiotikum-rezisztencia a modern orvostudomány egyik legégetőbb globális kihívása. A legújabb antibakteriális szerek is gyorsan veszíthetnek hatékonyságukból, mint ahogy azt két friss publikációjuk is bizonyítja. Egyre sürgetőbbé válik, hogy mélyebben megértsük, mi okozza az antibiotikumok hatékonyságának csökkenését, és ennek szellemében új, innovatív megoldásokat találjunk az antibiotikumok tervezésében.

Az antimikrobiális rezisztenciát manapság a "csendes világjárvány" néven emlegetik, és a szakértők előrejelzése szerint 2050-re akár évi 10 millió halálozás is bekövetkezhet e jelenség miatt. Különösen a Gram-negatív baktériumok jelentenek nagyobb fenyegetést, amelyek külső membránjuk miatt ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben.

A kutatás során kidolgozott kettős célpontú membránpermeabilizáló módszer drasztikusan csökkentheti a rezisztencia kialakulását, amint azt a Maharramov Elvin és Czikkely Márton által irányított kísérletek is bizonyították. Ez a megközelítés nemcsak a baktériumok ellenállóságát érinti, hanem lehetőséget ad az új antibiotikumok hatékonyságának növelésére is.

A laboratóriumi evolúciós kísérletek során a kettős célpontú antibiotikumok szignifikánsan alacsonyabb rezisztenciaszinteket mutattak, mint a már megszokott szerek. Az ilyen antibiotikumokkal kapcsolatos környezeti minták elemzése is megerősítette, hogy a hozzájuk köthető rezisztenciagének lényegesen ritkábban fordultak elő. Megdöbbentő, hogy például a tridecaptin M152-P3 esetében nem találtak rezisztenciát okozó géneket a környezeti mintákban, míg a legújabb antibiotikumoknál ezek már általánosak.

Fontos kiemelni, hogy a baktériumok rendkívül gyorsan képesek rezisztenciát kialakítani, még olyan szerek esetében is, amelyeket utolsó védvonalaként használnak, mint például a kolisztin. A kutatók ezért új stratégiát dolgoztak ki, amely mechanoszenzitív csatornákra építve javítja a hatóanyagok sejtmembránon keresztüli áthaladását. Ez a felfedezés új utakat nyithat meg a több droggal szemben rezisztens Gram-negatív baktériumok elleni antibiotikumok fejlesztéséhez.

A kutatás rámutat arra, hogy a tudatosan tervezett kettős célpontú antibiotikumok jelentősen csökkenthetik a rezisztencia kockázatát. Ez nemcsak a baktériumok rezisztenciamechanizmusainak alaposabb megértéséhez járul hozzá, hanem hozzájárulhat a biztonságosabb és hatékonyabb antibiotikumok kifejlesztéséhez, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a közegészségügy szempontjából világszerte. Ne hagyja figyelmen kívül ezt az áttörő kutatást – a jövő egészségügyi megoldásai itt születnek!