Egy új kutatás szerint az 50-69 éves férfiaknál, akiknél egyszeri prosztataspecifikus antigén (PSA) szűrés történt, 15 év elteltével alacsonyabb prosztatarák-specifikus mortalitást figyeltek meg, mint azoknál, akiknél biopszia is történt, bár a csökkenés csak csekély volt.

Felmerül a kérdés: vajon a biopsziák szerepet játszanak-e a rákos sejtek terjedésében?

A kutatás részletei

A prosztatarák PSA-tesztjének klaszter randomizált kutatása során több mint 410 000, 50-69 éves férfi vett részt az Egyesült Királyság 573 alapellátási praxisában. 2002 és 2009 között körülbelül 190 000 férfi esett át egyszeri PSA-teszten, míg a kontrollcsoportban lévő 220 000 férfi nem esett át szűrésen.

10 éves követés után nem tapasztaltak jelentős csökkenést a prosztatarák-specifikus mortalitásban. Azonban egy 15 év elteltével végzett másodlagos elemzés szignifikáns különbséget tárt fel: a prosztatarák-specifikus mortalitás 0,69% volt az intervenciós csoportban, szemben a kontrollcsoport 0,78%-ával, ami statisztikailag szignifikáns 0,09%-os csökkenést jelentett.

A PSA szint növekedésére válaszul végzett biopsziák potenciálisan támogathatják a rákos sejtek terjedését. Kutatások mutatták, hogy hasonló jelenség figyelhető meg a korai stádiumú emlőrákos nőknél is, ahol a mortalitás nő, ha túl sok idő telik el a diagnosztikus biopszia és a végleges műtét között.

Jó hír lehet azonban, hogy a prosztatabiopsziával folytatott kutatások korán kimutatták, hogy a daganat várhatóan késlekedés nélkül kezelhető, amennyiben időben észlelik.

A biopszia utáni állapotok

A prosztatabiopszia elvégzése után azonnal kimutathatók a keringő rákos sejtek a vérben, és a növekedés mértéke korrelál a rövidebb progressziómentes túléléssel. Egy 569 prosztatarákos beteget vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a résztvevők 70%-ánál már a radikális prosztataeltávolítás előtt is elterjedtek tumorsejtek a csontvelőben.

A szakértők szerint a jövőbeli kutatásoknak érdemes lenne megvizsgálniuk a prosztatarák diagnosztizálásának nem invazív módszereit, mint a folyékony biopszia, a genomikai vizsgálatok vagy az MRI képalkotó használata, amely javíthatná a halálozási statisztikákat.

A biopszia elutasításának következményei

Ha a biopszia elmarad, és jelen van a prosztatarák, a beteg éveken át bizonytalanságban élhet. Késői diagnózis esetén kezelés lehetőségei korlátozottabbak lehetnek, és a túlélési esélyek csökkenhetnek.

Összefoglalva, a jelenlegi orvosi adatok alapján a prosztatabiopszia nem növeli jelentősen a rák terjedésének kockázatát. Ez a vizsgálat továbbra is az egyik legfontosabb diagnosztikai eszközként szerepel a prosztatarák felismerésében és állapotának meghatározásában. Ha valaki aggódik a biopszia miatt, érdemes szakemberrel konzultálnia, mivel a prosztatabiopszia biztonságos, életmentő vizsgálatot jelent, és lehetőséget ad a pontos diagnózisra és a megfelelő kezelésre.