Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-i állami kitüntetések átadásán hangsúlyozta, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ma is a magyar megmaradást szolgálja.

A politikus kiemelte, hogy a magyar történelem nagy korfordulóin mindig az a feladat állt a nemzet előtt, hogy a nemzeti szuverenitás megteremtése és a szükséges társadalmi átalakulás mellett álljanak.

Semjén kifejtette, hogy ezt a feladatot a keresztény magyar állam megteremtése és a kereszténység felvétele tette lehetővé, amely elengedhetetlen volt a keresztény Európához való kapcsolódás érdekében.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett, hogy 1848-49-ben a haza és haladás, a nemzeti függetlenség kivívása és a szükséges polgári átalakulás céljait fogalmazták meg. Hasonlóan, 1956-ban a kommunista diktatúra ellen küzdöttek, amelyet a Szovjetunió megszállása jellemzett.

A Szovjetunió ma már a történelem szemétdombján található, ahogy Semjén Zsolt fogalmazott, míg a magyar megmaradás szempontjából 1848-49 és 1956 értékei továbbra is jelen vannak, mint a nemzetmegtartó erő.

A kitüntetések átadásának időpontja nem véletlen: március 15. és augusztus 20. a magyar megmaradás és büszkeség szempontjából meghatározó dátumok.

"Egy nemzet akkor tud megmaradni, ha tagjaiban benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni" - mondta Semjén, utalva arra, hogy a tagok büszkesége és cselekedeteik hozzájárulnak a nemzet fennmaradásához.

Semjén Zsolt álláspontja eltér Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató véleményétől, aki a Mandinernek adott interjújában kifejtette, hogy a magyar kormány az 1956-os forradalom tapasztalataiba alapozva nem támogatta volna Ukrajna katonai védelmét a megszállás ellen, amit felelőtlenségnek tartott. Orbán Balázs szavai szerint "óvatosnak kell lennünk a magyar életek védelmében", hiszen a múlt tanulságai is figyelmeztetnek arra, hogy nem szabad könnyedén feláldozni az embereket mások érdekében.