Január 1-től új jogszabály lépett életbe Magyarországon, amely jelentős változásokat hoz a tűzvédelmi előírásokban. Az új szabályok szerint a nagyobb épületberuházások során a fejlesztőknek nem szükséges előzetesen építési engedélyt kérniük a tűzvédelmi rendszerekre; elegendő egy bejelentési kötelezettség teljesítése. Milyen következményekkel járhat ez a tűzvédelmi iparág számára?

A tűzvédelem alapelveit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TVMI) határozzák meg. Az OTSZ idén január 1-jétől több ponton is módosult, így például a tűzvédelmi berendezések időszakos üzemeltetési, felülvizsgálati és karbantartási intervallumai akár egy évig is nyúlhatnak. Mostantól a különböző tűzvédelmi rendszerek telepítéséhez nem kell előzetes engedély; a Katasztrófavédelem azonban utólagos ellenőrzéseket végezhet.

Ezek a változtatások összességében a beruházókra és az üzemeltetőkre nagyobb felelősséget hárítanak. Meggyőződésem, hogy a tűzvédelem színvonalát nem szabad csökkenteni. Az eddigi tapasztalatok alapján irodaházak, ipari létesítmények és szállodák esetében a beruházók mindig is kiemelten kezelték a tűzvédelmet, hiszen ez alapvető érdekük, hogy a bérlők biztonságban érezhessék magukat.

A megfelelő tűzvédelmi rendszerek nemcsak a biztonság, hanem a vagyonvédelem szempontjából is rendkívül fontosak. A tűzvédelemnek alapvetően két célja van: életek védelme és vagyonvédelem, amelyek közül az utóbbi a technológiai fejlődés következtében egyre hangsúlyosabbá válik.

Ma már a tűzvédelmi rendszerek fejlesztése során kulcsfontosságú a gyors reagálás biztosítása és a tűzesetek időben történő észlelése. Az EU-ban elterjedt EN54 szabvány a tűzjelző rendszerekre vonatkozó irányelveket és előírásokat tartalmaz. A rendelkezésre álló rendszerek eszközeinek integrált és harmonikus működése lehetővé teszi a hatékony tűzoltást és a környezeti terhelés minimalizálását is.

A Siemens tűzvédelmi fejlesztései Svájcban folynak, ahol a helyi laboratóriumok kísérleteket végeznek az elektromos járművek tűzkeletkezésével kapcsolatban, és annak következményeivel. Az akkumulátorok, különösen a lítium-ion típusok gyorsan lángra kapnak, és veszélyes gázokat bocsáthatnak ki. Éppen ezért az ilyen létesítmények esetében a leggyorsabban reagáló rendszerek kiépítése szükséges.

A tűzvédelmi rendszerek minősége közvetlenül befolyásolja a biztosítási díjakat is, ami megerősíti a tűzvédelmi megoldások piaci értékét. A közelmódban egy ügyfelünk például speciális tanúsítványt kért tőlünk, mivel ez kedvezőbben alakította a biztosítási díját.

A jövő tűzvédelmi technológiái között az integrált rendszerszemlélet lesz az, amely lehetővé teszi a hatékony és biztonságos üzemeltetést. A fejlesztések olyan irányba mutatnak, ahol a biztonságtechnikai és tűzvédelmi megoldások közötti szoros együttműködés elengedhetetlen.