A tavalyi év első 9 hónapjában Magyarországon több mint 13 ezer sikeres elektronikus csalást regisztráltak, amely összesen több mint 15 milliárd forint kárt okozott a magyar háztartásoknak. Az esetek felében a felhasználókat átveréssel rábírták a pénzügyi tranzakciókra, míg más esetekben adathalászati módszerekkel szereztek hozzáférést a személyes adatokhoz.

Az adathalász támadások 2024 második felében várhatóan több mint 200%-kal növekednek, míg a hitelesítő adatokra irányuló támadások száma akár hétszeresére is emelkedhet. A mesterséges intelligenciát használó automatikus csalószoftverek megjelenése miatt a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a támadások számának dinamikus növekedésére számíthatunk a világban.

Zala Mihály, a téma szakértője hangsúlyozta, hogy sokan tévesen úgy vélik, hogy átlagos felhasználóként senkinek nem érdekesek, pedig bárki célponttá válhat. A felelőtlen kattintás vagy egy nem várt, gyanús e-mail megnyitása komoly következményekkel járhat.

A közeljövőben a kormányok igyekeznek növelni a digitális biztonságot az állampolgárok védelme érdekében. Magyarországon számos kezdeményezés indult az online csalások megelőzésére, többek között a Nemzeti Kibervédelmi Intézet által szervezett kampányok révén. Emellett a rendőrség is aktívan dolgozik a felhasználók tudatosítása érdekében.

A digitális állampolgárság programja, amely 2022-ben indult, megújítja a közigazgatást és egyszerűsíti az ügyintézést. A program célja, hogy biztosítja az adatok biztonságos kezelését, azonban elkerülhetetlen, hogy az állampolgárok tudatosan bánjanak az online információkkal. Eddig a kormány birtokában lévő adatok nem változnak, csak tömörebben és könnyebben elérhetően szerveződnek.

Fontos tudni, hogy a digitális állampolgárság program nem hoz újdonságot az állam és a lakosság közötti adatkezelésben, hiszen a kormány eddig is hozzáfért a már meglévő nyilvántartásokhoz. A cél az, hogy az ügyintézés folyamata gördülékenyebb és biztonságosabb legyen. Ezen kívül a program által bevezetett új technológiák, mint például az elektronikus azonosítás célja, hogy megkönnyítsék a mindennapi ügyintézést.

Nyugat-Európában már számos példa van a hasonló rendszerek sikeres működésére. Például Dánia Digital Post platformja lehetővé teszi, hogy az állampolgárok hivatalos ügyekben a virtuális térben kommunikáljanak az állami intézményekkel, ezzel időt és energiát takarítva meg.

Az Esztországban bevezetett digitális azonosítás révén az állampolgárok szinte minden ügyüket elektronikusan intézhetik, kis mértékben növelve a kormányzati hatékonyságot és egyszerűsítve a lakossági életet a digitális világban. Ezzel a teljesen integrált rendszerrel az esztóknak elegendő egyetlen kártyát birtokolniuk, amely tartalmazza az összes szükséges személyes adatot.

A jövő digitális világában tehát a tájékozott állampolgároknak kulcsszerepük lesz, hiszen a biztonságos és tudatos online viselkedés nemcsak a saját személyes adataik védelmét szolgálja, hanem a közösségi biztonságot is növeli.