Etnikai feszültségek és a határ túloldalára való átlépés korlátozása

A feszültségek különösen a tálibok 2021-es hatalomátvétele óta fokozódtak, mivel a határ menti összecsapások mindennapossá váltak. A tálib vezetés többször elutasította a Durand-vonal legitimitását, mondván, hogy az csak tovább mélyíti a pastu nép megosztottságát. Pakisztán viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a Durand-vonal nemzetközileg elismert határ, és követeli annak tiszteletben tartását. E konfliktus hátterében azonban ott rejlik a fegyvercsempészet, a terrorizmus és a migrációs nyomás is.

A gazdasági válság súlyosbítja a helyzetet

A feszültségek nemcsak politikai és katonai szinten érzékelhetők, hanem gazdasági válsághoz is vezettek. Afganisztánban a tálibok által bevezetett máktermesztési tilalom következtében az ország ópiumtermelésében drámai csökkenés következett be. 2023-ra a termelés 95%-kal csökkent, sok agrárszakember vesztette el megélhetését, aminek következményeként tömeges migráció kezdődött Pakisztán irányába.

Határvédelem és fokozott ellenőrzések

Pakisztán a határvédelmi intézkedések szigorítását ígérte, beleértve új átkelőhelyek létrehozását és biometrikus azonosítás bevezetését. Az illegális határátlépés megfékezése érdekében a pakisztáni hadsereg növelte katonai jelenlétét is a határon, új bázisokat állítva fel a gyors reagálás érdekében.

A jövő kihívásai

A határon átnyúló feszültségek és a gazdasági válság sürgető megoldásokat igényelnek. Afganisztánban a humanitárius helyzet egyre súlyosbodik, míg Pakisztán folytatja az illegális afgán migránsok deportálását, ami tovább fokozza a regionális feszültségeket. A beludzs szeparatista csoportok fenyegetése és a háromszög kialakuló konfliktusai, melyek Afganisztán, Pakisztán és Irán határain zajlanak, szintén bonyolítják a helyzetet.