A grönlandi cápák (Somniousus microcephalus) az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger hideg vizeiben élnek, és a Föld egyik leghosszabb életű gerinces állatai, akár 400 évet is megérhetnek. De vajon mi a titkuk? Talán a lassú életmódjuk?

Ezek a lenyűgöző lények akár 5 méter hosszúra is megnőhetnek, és évente csupán egy centimétert növekednek. Nemi érésük folyamata is rendkívül lassú, amely egészen 400 éves korukig eltart. Testsúlyuk elérheti az egy tonnát, és rendkívül lassú mozgásuk miatt csupán 1,2 kilométert tesznek meg óránként. Főként planktonokkal és rákokkal táplálkoznak, de már találtak fóka maradványokat is a bendőjükben, ami meglepte a kutatókat. Hogy tudják elkapni a sokkal gyorsabb fókákat? Úgy, hogy a fókák gyakran alszanak a vízben, így a grönlandi cápák csendesen közelíthetnek hozzájuk.

A Tokiói Egyetem kutatói most a grönlandi cápák DNS-ét vizsgálják, hogy felfedezzék, milyen genetikai mechanizmusok teszik lehetővé számukra, hogy ilyen hosszú életet éljenek. A kutatások eredményei segíthetnek a humán gyógyászat fejlődésében, új gyógyszerek és génterápiák kidolgozásában, hiszen a cél elsősorban az egészség mint minőség megőrzése, nem pedig a hosszú élet önmagában.

A kutatók azt is vizsgálják, a grönlandi cápák így is maradnak-e egészségesek, vagy az életkor előrehaladtával milyen metabolikus vagy élettani változásokon mennek keresztül. Az öregedés folyamatának megértése még mindig tartogat rejtélyeket, de folyamatosan keresik a ressziát, hogy megállítható vagy akár visszafordítható legyen.

Néhány éve a kutatók már tudták, hogy a grönlandi cápák sokáig élnek, de a 400 év eredménye őket is meglepte. Korukat nehéz megbecsülni, mivel szöveteik nem meszesednek el, de a szemlencsén végzett vizsgálatok alapján lehetőség nyílik a koruk megállapítására. A 2017-es kutatás során 28 cápa vizsgálata során az átlagéletkor 272 év volt, a legidősebb példány 392 évet élt. Csak a sellőkáka élhet tovább, még a grönlandi cápákhoz képest is, akár 500 évig is.

A kérdés az, hogy miért élnek ilyen sokáig a grönlandi cápák? Talán a hideg víz, a mozgás hiánya, vagy a genetikai faktorok miatt? A legújabb kutatások során a cápák DNS-ét elemezve a japán kutatók olyan géneket találtak, amelyek védelmet nyújtanak a rákokkal és a daganatos sejtek szaporodásával szemben. Ezek a gének különösen fontosak lehetnek, mert ha eltűnik a jelátviteli út, a kórokozók és daganatok elkezdenek szaporodni a szervezetben. A grönlandi cápák esetében azonban ezekből a génekből számos más cápához képest több másolat található.

Ezért érdemes figyelemmel kísérni a grönlandi cápák kutatását, hiszen ezek a felfedezések nemcsak az állatvilág számára hozhatnak újdonságokat, hanem az emberek egészségmegőrzése szempontjából is forradalmi jelentőséggel bírhatnak!