Ma már a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyházban megcsodálhatjuk Hunyadi János szarkofágját, ámde a sír üresen várja látogatóit. Évszázadokkal ezelőtt ugyanis már feldúlták a temetkezési helyszínt, és sok értékes tárgy eltűnt annak nyomán.

Nemrégiben különleges leletekre bukkantak az egykori sírhely maradványainál, köztük Hunyadi János díszes szarkofágjának borítójára, amelyen a híres hadvezér domborműve díszelgett.

A szarkofág első felnyitása 1766-ra datálódik, amikor Bajtay József Antal mélyebbre ásatva próbálta megkeresni az elhunyt földi maradványait. Sajnos semmilyen maradékot, temetkezési kelléket vagy ékszert nem talált, így világossá vált, hogy valaki kirabolta a sírokat.

A sírrablók legendája külön történetet ihletett.

A 17. században, 1601-ben a hajduk fosztogatták a sírokat, amiről Bethlen Farkas Erdély története című munkájában is olvashatunk. Egyikük Hunyadi János sírját feltörve jogart tulajdonított el, amit később Magyarországra hozott.

A jogot Orsi Péter esztergomi kapitány elé tárta, aki felháborodottan reagált a jog elrablására. Figyelmeztette a rablót, hogy az ilyen tettek nem méltók egy fejedelem sírjának meggyalázására.

A legenda szerint Orsi a Duna hídjára vitette a jogart, és a rablót a vízbe vetette, megígérve, hogy a jog régisége megmarad a folyónak, amit Hunyadi János egykor védett.

Bár Bethlen Farkas állításainak valóságtartalmát nem tudjuk bizonyítani, a Hunyadi-kultuszhoz való hozzájárulásának köszönhetően Hunyadi János egyedülálló helyet foglal el Magyarország és Erdély történetében.

Ez a felfedezés újra előtérbe állította Hunyadi János örökségét, amely a magyar történelem egyik legfontosabb személyiségeként tartja számon.