A brüsszeli vezetők rugalmasabb, zöldebb és méltányosabb agrárpolitikát sürgetnek, amely képes támogatni a helyi közösségeket, védelmezni a piacokat, és alkalmazkodni a globális trendekhez. Az Európai Unió regionális mezőgazdasági versenyképességének fokozása kulcsfontosságúvá vált a 2024-2029-es stratégiai időszakban.

A mezőgazdaság jövője a fenntarthatóságon múlik! A Régiók Európai Bizottsága (CoR) által megfogalmazott véleménytervezet a mezőgazdaság komplex kihívásaira reagál. A célja, hogy fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és versenyképessé tegye az ágazatot, különös figyelmet fordítva a növényegészségügyi biztonságra, a kereskedelmi egyenlőségre és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.

Elengedhetetlen, hogy megfelelő és célzott intézkedéseket hozzunk, amelyek holisztikus módon kezelik a klímaváltozás hatásait. A jövőnket alakító mezőgazdaság nem tűrheti magán a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek aláássák a fenntarthatóságot. Globális szinten a mezőgazdasági termelők gyakran hátrányos feltételekkel néznek szembe, ezért sürgető a kereskedelmi akadályok lebontása.

Carlos Mazón Guixot, Valencia kormányának elnöke, hangsúlyozta, hogy a fenntartható földhasználat és az öntözéstechnológiák fejlesztése nélkülözhetetlen az élelmiszerbiztonság megőrzéséhez. Rámutatott, hogy a globális kereskedelemben az európai termelők gyakran hátrányos helyzetben vannak, mivel az importált termékek nem mindig felelnek meg a szigorú környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági normáknak.

Ezen kihívásokkal szemben javasolták a "tükörklauzulák" bevezetését, amelyek előírják, hogy az EU-ba behozott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek ugyanolyan környezetvédelmi és egészségügyi normáknak kell megfelelniük, mint a helyi termelők termékeinek.

A mezőgazdaság jövője azon is múlik, mennyire képes technológiai szinten alkalmazkodni. Innovatív megoldások és új digitális eszközök bevezetésére van szükség ahhoz, hogy a termelés fenntartható és jövedelmező legyen. A portugál gazdák példáját követve már elkezdődött a precíziós mezőgazdaság terjedése, amely jelentősen növeli a termelékenységet.

A klímaváltozás hatásainak mérséklésére és az ökoszisztémák megőrzésére irányuló stratégiák között szerepelnek a talaj- és vízvédelem fontossága, a biodiverzitás támogatása, valamint a megújuló energiaforrások használata. Az agrár-fotovoltaikus rendszerek, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés és a napenergia-termelés kombinálását, például már Magyarországon is elérhetők, különösen a déli gyümölcsösökben.

A magyar gazdák versenyképességét gyengítik az uniós importtermékek, amelyek olcsóbbak, de gyakran alacsonyabb szabályozási normák szerint készülnek. Az aszályos nyarak és szélsőséges időjárási körülmények rontják a terméshozamokat, miközben a vízgazdálkodási infrastruktúra elavult.

A fiatalok elvándorlása miatt növekvő munkaerőhiány nehezíti a helyzetet, ráadásul az adminisztrációnak sok gazda szerint túl bonyolult, különösen a kisebb családi gazdaságok számára. A régiós vezetők hangsúlyozták, hogy a generációváltást ösztönző programok, valamint a vidék vonzóbbá tétele kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövője szempontjából.

A végső üzenet tehát az, hogy a mezőgazdasági versenyképesség nem csupán gazdasági kérdés, hanem társadalmi és környezeti felelősség is. Az Európai Bizottság célja egy olyan átfogó uniós agrárstratégia kidolgozása, amely figyelembe veszi a helyi adottságokat és lehetőséget biztosít a gazdák számára, hogy méltányos körülmények között, fenntartható módon folytathassák tevékenységüket.