Az új kutatások szerint az agyunk alvás közben tisztul meg a körülvevő folyadékok pumpálásával, amelyek segítenek eltávolítani az ébrenlét és napi működés során keletkezett salakanyagokat. Noha a pontos mechanizmusokat még nem ismerjük teljes mértékben, egy friss tanulmány a Cell magazinban betekintést nyújt egy új megfigyelésbe: egereken vizsgálták, hogy az agyi erek összehúzódása hogyan aktiválja az agyi-gerincvelői folyadék áramlását.

Az emberi testben a nyirokrendszer felelős a testnedvek összegyűjtéséért és kezeléséért, azonban az agyban nincsenek klasszikus nyirokerek. E helyett a glimfatikus rendszer játszik kulcsszerepet az agy tisztításában. Maiken Nedergaard, a Rochesteri Egyetem kutatója, 2012-ben térképezte fel ezt a rendszert. Tanulmányuk szerint a glimfatikus rendszer működése alvás közben a legaktívabb, és ha nem működik megfelelően, az összefüggésbe hozható olyan agyi betegségekkel, mint az Alzheimer-kór – ami miatt különösen fontos a jó alvásminőség fenntartása!

Bár a legtöbb kutatás azt sugallta, hogy alvás alatt intenzívebben zajlik a megtisztulás folyamata, egy 2024-ben megjelent tanulmány új fényben tűntette fel a kérdést, és azt állította, hogy az agy öntisztulása ébrenlét során is aktív lehet.

A nedvesség és a vérkeringés közti összefüggés további kutatások tárgyát képezi. Nedergaardék legújabb kutatásuk során a glimfatikus rendszer működését különböző gyakorlati kísérleteken vizsgálták. Az egerek észleléséhez elektródákat és optikai szálakat használtak, hogy figyelemmel kísérjék a vérnyomás és az agyi folyamatok változásait.

A nem-REM alvás fázisa alatt, amikor a szervezet regenerálódik, figyelhető volt, hogy az agyi véráramlás és a norepinefrin szintje szinkronban változott. Ez a kapcsolat nem volt jellemző az ébrenlét vagy a REM-fázis során, amely az emlékek konszolidálásában játszik szerepet.

A kutatók fluoreszkáló festékek segítségével forgatták fel a folyadékok áramlását az agy különböző részein, megfigyelve, hogy az agyi-gerincvelői folyadék az erek összehúzódásakor mélyebbnyúlik, míg ellazuláskor kiömlik az agyból.

Továbbá, a kutatások során megállapították, hogy a zolpidem, amely egy népszerű gyógyszer az álmatlanság rövid távú kezelésére, az egerek esetében csökkentette az agyi-gerincvelői folyadék norepinefrin oszcillációs áramlását. Ez rámutat arra, hogy a gyógyszer használata kihat a folyadék áramlására az agyban, ami szükségessé teszi a további vizsgálatokat az emberi agyban tapasztalható hatásokról.

Ez a felfedezés nemcsak új perspektívát nyújt az agyunk tisztulásáról, de komoly következményekkel is járhat az álmatlanság kezelésében és az agy egészségének megőrzésében!