A biológia legnagyobb rejtélye közelebb kerül a megoldáshoz

Egy forradalmian új kutatás révén a University College London tudósai olyan kémiai reakciót azonosítottak, amely világos magyarázatot kínál az élet korai szakaszának kialakulására, körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt a Földön. A felfedezés a Nature című tudományos folyóiratban jelent meg, és a kutatók szerint ez lehet az a hiányzó láncszem, amely összeköti a különböző elméleteket.

RNA és aminosavak: a titkos kapcsolat

Az élet alapfolyamata a fehérjeszintézis, amelyben az aminosavak az RNS (ribonukleinsav) segítségével alkotnak láncokat. Azonban hosszú idő óta kérdés, hogy a korai időkben hogyan jöttek létre ezek a molekulák.

Matthew Powner professzor, a tanulmány vezető szerzője a BBC Science Focusnak elmondta: „Az RNS-molekulák rendkívül hatékonyan képesek információt közvetíteni, de nem valósítanak meg közvetlen kapcsolatot az aminosavakkal, amelyeket a fehérjeszintézis irányításához szükségesek.”

Két elmélet találkozása: az 'RNS-világ' és a 'tioészter-világ'

Az élet eredetével kapcsolatos vitákban két fő elmélet versengett: az 'RNS-világ', amely az RNS-t tartja az elsődleges kulcsmolekulának, és a 'tioészter-világ', amely a kéntartalmú vegyületek létfontosságú szerepére hívja fel a figyelmet. A mostani kísérlet a kettőt egyesítette.

„Amit felfedeztünk, izgalmas: ezek a világok nem zárják ki egymást, hanem együtt olyan kombinációkat adhatnak, amelyek nélkülözhetetlenek a sejtek felépítéséhez.” – tette hozzá Powner.

Sikeres kísérlet: semleges vízben zajló reakciók

A tudósok először sikeresen hoztak létre olyan reakciókat, ahol az aminosavak vízben, semleges pH-jú környezetben kapcsolódtak az RNS-hez. Ez hasonló a Föld ősi tavaihoz és tápanyagban gazdag medencéihez.

A kulcs a tioészterek használata volt – olyan kéntartalmú vegyületek, amelyek valószínűleg jelen voltak a korai Földön. Ezek segítségével az aminosavak spontán módon kapcsolódtak az RNS-hez.

Az önreplikáló molekulák kutatása: a következő lépés

A tudósok remélni akarják, hogy a felfedezett reakció alapját képezheti olyan kísérleteknek, amelyek végül önmagukat replikáló molekulákat hozhatnak létre.

„Képzeljük el a napot, amikor kémikusok egyszerű, kis molekulákból, mint szén-, nitrogén-, hidrogén- és oxigénvegyületek képesek létrehozni olyan molekulákat, amelyek önreplikációra képesek.” – mondta Dr. Jyoti Singh, a tanulmány vezető szerzője.

Új korszak kezdete az élet eredetének kutatásában

A tudósok szerint a mostani eredmények új korszak kezdetét jelenthetik az élet korai formáinak kutatásában. Az RNS minden élőlényben jelen van, és kulcsszerepet játszik a genetikai információk kódolásában.

Bár még rengeteg kérdés vár megválaszolásra, a kísérlet újabb darabot illesztett be abba a hatalmas kirakósba, amely az élet eredetének megértését célozza.