A Covid-19 járvány során sokan ráébredtek, hogy a szennyvíz vizsgálata kulcsfontosságú eszköz a kórokozók koncentrációjának nyomon követésére. Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a kezeletlen szennyvíz akár több ezer potenciálisan fertőző ágens jelenlétét is jelezheti, ami a közegészségügy számára új kihívásokat jelent. A baktériumok és vírusok detektálására eddig használt PCR-módszerek csupán egy-egy kórokozóra fókuszálnak, viszont a metagenomikai megközelítések lehetővé teszik egyidejűleg, több ezer kórokozó azonosítását is.

Egy új, innovatív kutatás keretein belül az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének kutatói egy új módszert dolgoztak ki a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására. A VEO H2020 európai együttműködés keretében végzett kutatás során Becsei Ágnes közreműködésével elemezték a szennyvízben található baktériumok viselkedését, amely segíthet a jövőbeli járványok megelőzésében. Az eredményeket a Nature Communications folyóirat közölte.

A kutatás során a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepről három éven keresztül gyűjtött mintákat elemeztek, ezek mellett Bologna, Coppenhága, Róma és Rotterdam városok szennyvizének mintáit is tanulmányozták. Az adatgyűjtés nem egyszerű feladat, hiszen a szennyvíz rendkívül összetett környezet, melyben emberek, állatok, növények és a talaj baktériumai keverednek. A kutatók kidolgozott módszere lehetővé teszi a baktériumok, vírusok és antimikrobiális rezisztencia gének származásának azonosítását is.

Találkozás a jövővel! A szennyvízminták DNS-tartalmát szekvenálják, majd bioinformatikai eszközökkel rekonstruálják a városok specifikus baktériumgenomjait. Az elemzés során világossá vált, hogy minden városnak megvannak a saját baktériumközösségei, és néhányuk szezonálisan rendeződik. A kutatás fontos megállapítása, hogy az emberek bélmikrobiomjából származó baktériumok egyedi közösségeket alkotnak, ezzel utalva az egészségügyi kockázatokra.

Ez a kutatás nemcsak a közegészségügy számára jelentőséggel bír, hanem a metagenomikai módszerek terjedése hozzájárulhat a környezeti monitorozás költségeinek csökkentéséhez is. Ahogy az adatok gyűlése folytatódik, úgy a jövőbeni elemzések egyre pontosabbak lehetnek, ezáltal elősegítve a potenciálisan veszélyes járványok korai detektálását. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a kutatás Budapest szennyvizében is rengeteg új felfedezéshez vezethet - vajon milyen titkokat rejt még a város vize?