A Földet fenyegető aszteroidák esélye, hogy váratlanul támadjanak, bár rendkívül alacsony, nem hagyhatja figyelmen kívül a tudósokat. Jelenleg körülbelül 25 ezer olyan égitest kering a Föld közelében, amelyek nem csupán csillagászati látványosságok, de a becsapódásuk komoly pusztítást is okozhat. Ebből az égitestek közül csupán egy harmadát ismerjük alaposan, míg a maradék a Nap vonzásában mozog, és bármikor váratlanul megjelenhet.

A NASA kétévente megszervez egy fórumot, ahol különböző szakemberek és tudósok az aszteroidák elhárításának lehetőségeivel foglalkoznak. Az eddigi eredmények vegyesek voltak, és az aszteroidák eltérítési lehetőségei nem tűnnek túl biztatónak. A múltban végzett kísérletek azt mutatták, hogy bár a robbanások képesek szétszórni az aszteroidákat, a kisebb darabjaik továbbra is veszélyt jelenthetnek.

A Chicxulub aszteroida, amely körülbelül 10 kilométeres átmérőjű volt, a dinoszauruszok kihalásáért is felelős. Az amerikai tudományos akadémia ezért a bolygóvédelmet 2023-ban prioritássá emelte. A Sandia Nemzeti Laboratórium is új kísérleteket végzett, melyekről a Nature folyóirat számolt be, hogy az aszteroidák ellen potenciálisan hatékony módszereket találjanak.

A Sandia laboratóriumában található Z-gép, amely a legnagyobb röntgenimpulzusok modellezésére szolgál, új felfedezéseket tett. A tudósok megtudták, hogy egy aszteroida közelében bekövetkező atombomba-robbanás milyen hatást gyakorolhat. Az atomrobbanások eredményeként felszabaduló hatalmas energia, amely elektromágneses impulzus formájában szabadul fel, komoly elektromos zavarokat okozhat a Föld felszínén.

Nathan Moore, az SNL fizikusa, elmondta, hogy a cél az, hogy egy erőhatást gyakoroljunk az aszteroidákra, ne pedig csak felrobbanják őket. Egy kísérlet során kiderült, hogy a villanás ereje elegendő ahhoz, hogy az aszteroidát jelentős sebességgel eltérítse. A kutatók egy 1 megatonnás termonukleáris bombával számoltak arra, hogy képes lenne eltéríteni egy 4 kilométer átmérőjű aszteroidát.

A legnagyobb valaha tesztelt termonukleáris bomba, a szovjet Cár-bomba, 50 megatonnás volt, ötször erősebb, mint amit a kutatók előterjesztenek. Bár egy igazi nukleáris eltérítési kísérlet valószínűleg túl költséges lenne, és a nemzetközi jog jelenlegi státusza is megtiltja, a tudósok folyamatosan dolgoznak egy listán, amely az ismert fenyegetést jelentő aszteroidákat és azok eltérítési forgatókönyveit gyűjti egybe. Az emberiség biztonsága érdekében a bolygónk védelme kulcsfontosságú lehet, és ezek a kutatások remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy egy nap megakadályozzuk a katasztrófát.