A bunker vagy vezetési pont lényege, hogy rejtve maradjon, és ne tudják az emberek, hol található. Ez volt a helyzet a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakban, és a mai, háborús pszichózissal teli Európában is érvényes. A bunkerépítés nem csupán a múlt relikviája, hanem a jelen és a jövő szempontjából is egyre relevánsabbá válik.

Jelenleg egy német munkacsoport dolgozik a közel 2000 bunker nyilvántartásán, amely a második világháború és a hidegháború idején épült. A mostani becslések szerint csupán 579 bunker maradt meg, ami aggodalomra ad okot a globális politikai helyzet romlásával együtt.

Bruno Kahl, a német hírszerzés vezetője tavaly figyelmeztetett, hogy Oroszország 2030-ra akár egy NATO-országot is megtámadhat, ami csak tovább fokozza a háborús hangulatot. Felmerül a kérdés: miért van szükség a bunkerek összeírására? Történészek gyanítják, hogy a német kormány hirtelen változásokra próbálja terelni a figyelmet, március eleji választások előtt.

A civil védelem információi naprakészen rendelkezésre állnak Magyarországon is, de a katonai vezetési pontok és a polgári óvóhelyek között meg kell találni a különbséget. E bunkerek többsége a múlt század közepén épült, amikor a hidegháború alatt a szovjet fenyegetettség miatt a honi légvédelem kiemelt szerepet játszott.

Egy különleges példa a dunavarsányi szovjet atombunker, amely 1969-ben készült el. Az egykori szovjet Dél Hadseregcsoport hadműveleti központja a tőköli légitámaszpontra épült, jellemzően a NATO-országok ellen indított légicsapások irányítására szolgálhatott volna. A bázis létezését a szovjet hatóságok szigorúan titokban tartották, a kódneve "Tulipán" volt.

A második világháború közötti időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is készített titkos bunkereket, hogy megóvja az ország aranytartalékait. Két bombabiztos bunkert építettek, az egyiket Miskolc közelében, a másikat pedig Veszprémben, mindkettőt „Sziklának” nevezték.

A Szikla a Magyar Honvédség kezelésébe került az 1960-as évektől, és később atom- és biológiai fegyverek elleni védelmet is kialakítottak itt. Bár a nagyközönség nem látogathatja a bunkert, a hadműveleti központ és a légiközlekedési irányító központ itt található.

Hazánkban található még egy elfeledett föld alatti lőszergyár Jobbágyiban, amely a szovjet terveken alakult ki, s jelenlegi funkciójáról sincs információnk. A bunkerek a múltban biztospontot jelentettek a vezetők számára; bármilyen támadás esetén napokig funkcionálhatott volna a biztonságuk. Csepelen például egy általános iskola melletti pincében alakították ki a vezetési pontot, jól felszerelve a szükséges kommunikációs eszközökkel.

A titkos bunkerek világa azonban nemcsak a múlt rejtélyeit hordozza, hanem jövőbeli kihívásokra is fel kell készülni. A kiképzés és a megfelelő szintű felkészülés elengedhetetlen ahhoz, hogy a következő generációk is fel tudják venni a harcot a modern fenyegetésekkel szemben.