Korábbi kutatások általában a genetikai tényezőkre összpontosítottak, azonban egy 2023-ban végzett tanulmányban a kutatók 15 különböző életmódbeli és egészségügyi tényezőt azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a korai, vagy fiatalon kezdődő demencia (YOD) kockázatával – írja a Science Alert.

David Llewellyn, az Egyesült Királyság Exeteri Egyetemének epidemiológusa az eredmények közzétételekor elmondta, hogy ez a valaha végzett legnagyobb és legmegbízhatóbb tanulmány a témában. "Izgalmas, hogy ez az első alkalom, hogy kiderült, talán tehetünk lépéseket a legyengítő állapot kockázatának csökkentésére különböző tényezők célzott kezelésével" – tette hozzá.

A kutatócsoport 356 052, 65 év alatti ember adatait elemezte az Egyesült Királyságban. Az alacsony társadalmi-gazdasági státusz, a társadalmi elszigeteltség, a halláskárosodás, a stroke, a cukorbetegség, a szívbetegség és a depresszió mind magasabb YOD-kockázattal voltak összefüggésben. Emellett a D-vitamin hiánya és a magas C-reaktív fehérjeszint (mit a máj termel gyulladás esetén) szintén magasabb kockázatot jelentett, csakúgy, mint az ApoE4 génvariánsok jelenléte, amelyek összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kórral.

Az alkohol és a demencia kapcsolata is izgalmas, mivel a kutatók ezt „összetettnek” nevezték. Míg az alkoholfüggőség növelte a kockázatot, a mértékletes vagy mérsékelten nagy alkoholfogyasztás csökkentett kockázattal járt – valószínűleg azért, mert ezekbe a csoportba általában egészségesebb emberek tartoznak. Magasabb szintű formális oktatás és alacsonyabb fizikai törékenység (melyet például az erősebb kézszorítással mértek) szintén alacsonyabb YOD-kockázattal járt együtt.

Sebastian Köhler, a hollandiai Maastrichti Egyetem neuroepidemiológusa hangsúlyozta, hogy a demenciával kapcsolatos kutatások már régóta tudják, hogy létezik egy sor módosítható kockázati tényező. "A fizikai tényezők mellett a mentális egészség is fontos szerepet játszik, és elengedhetetlen a krónikus stressz, a magány és a depresszió elkerülése" – tette hozzá.

Bár az eredmények nem bizonyítják, hogy a demenciát konkrétan ezek a tényezők okozzák, segítenek részletesebb képet alkotni a folyamatokról. A szaklap megemlíti, hogy minél többet tudunk az okokról, annál jobb kezeléseket és megelőző intézkedéseket fejleszthetünk ki.

Sok tényező a fentiek közül módosítható, ami reményt ad azok számára, akik a demencia legyőzésének módjait keresik. Egy tudatos, egészséges életmód valóban segíthet a demencia kockázatának csökkentésében.

"A fiatalon kezdődő demenciának nagyon komoly hatása van, mivel az érintettek általában még dolgoznak, gyerekeik vannak, és elfoglalt életet élnek" – mondta Stevie Hendriks, a Maastrichti Egyetem neurotudósa, hozzátéve, hogy az okokat gyakran genetikai tényezőkre vezetik vissza, de sok ember esetében nem tudjuk pontosan, mi okozza. Ezek az eredmények esélyt adnak arra, hogy a tudományos közösség újabb lépéseket tegyen a demencia megelőzésének és kezelésének javítására!