A legújabb boldogságtérkép alapján kiderült, hogy 2024-ben Somogy, Vas és Veszprém vármegyék lakói a legboldogabb emberek Magyarországon, míg Nógrád vármegyében élők a legkevésbé elégedettek az életükkel.

A Pénzcentrum által készített év végi felmérés során közel 11 ezer válaszadó véleményét rögzítették, figyelembe véve a különböző életkori csoportokat, családi állapotot és anyagi helyzetet, melyek mind a boldogságérzetre hatással vannak.

2024-ben az országos boldogságátlag 5,8-as értéket mutatott a 10-es skálán, ami enyhe javulást jelent a tavalyi 5,7-hez képest. A regionális különbségek azonban továbbra is szembeötlőek. Somogy vármegyének figyelemre méltó eredménye, hogy míg tavaly a lista végén szerepelt, idén a második helyre küzdötte fel magát.

Veszprém, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyék is a boldogabb területek közé tartoznak, míg Zala és Heves vármegyék a tavalyi helyezésükhöz képest visszaestek. Nógrádban a magas munkanélküliség (11,1%) és az alacsony foglalkoztatottsági ráta (67,7%) lehetnek a legfontosabb tényezők, amelyek hozzájárulnak a boldogtalansághoz. Sokan úgy érzik, hogy a havi nettó átlagkereset itt (327 721 forint) nem a legrosszabb, de az országos átlagtól jelentősen elmarad, különösen a fővároshoz képest, ahol ez az érték 521 ezer forint.

A fővárosban, Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben a lakosság anyagi biztonságban érzi magát a leginkább, ami összefügg a legmagasabb átlagfizetésekkel. A KSH adatai szerint ezek a területek nemcsak gazdaságilag, hanem szociálisan is kedvezőbb helyzetben vannak.

Meglepő módon a nők és a házasok boldogabbak: a felmérés alapján a nők általában magasabb boldogságértéket adnak maguknak, mint a férfiak. A különbség a 25 év alatti és 64 év feletti korosztály között is tetten érhető, hiszen az idősebbek átlagosan 5,9, míg a fiatalabbak csupán 4,9-es értékkel rendelkeznek. A házasság is pozitív tényezőnek bizonyult, a házasok átlagosan 6,1-es értéket adtak, míg az egyedülállók mindössze 4,9-et.

A boldogság egyik legmeghatározóbb eleme az egészségi állapot, amely terén Magyarország az uniós rangsor alsó helyein szerepel, azonban az idei felmérés javulást mutatott: míg tavaly az átlag 5,8 volt, addig idén 6-ra emelkedett. Az idősebbek és a magasabb iskolai végzettségű emberek általában elégedettebbek az egészségükkel. Ez részben a jobb problémamegoldó képességüknek és az egészségesebb életmódjuknak köszönhető.

Az anyagi helyzet szintén nagymértékben befolyásolja a boldogságérzetet. A fővárosban és a nyugati vármegyékben, ahol a legmagasabbak az átlagfizetések, a lakosság pénzügyi biztonságérzete is kedvezőbb. Bár az infláció mértéke csökkent, a pénzügyi elégedettség terén nem volt jelentős javulás: az országos átlag 5,5-ön stagnált.

Bár a boldogság, gyere haza című klasszikus folyamatosan a köztudatban van, a valóság az, hogy bár az országos boldogságérzet kismértékben javult a tavalyi évhez képest, a különböző régiók közötti jelentős eltérések továbbra is fennmaradtak. Somogy, Vas és Veszprém vármegyék lakói számos dologra lehetnek büszkék, míg Nógrád vármegyében továbbra is sok kihívással kell szembenézniük az embereknek. Az eredmények rávilágítanak nemcsak a társadalmi, hanem a gazdasági és egészségügyi problémákra is.