Nemrégiben izgalmas interjút készítettünk az ELTE humánökológia szak professzoraival, ahol arra kerestük a választ, mi történne, ha a Föld kimerülnének a nem megújuló energiaforrásai, például a kőolaj, földgáz és szén.

A szakértők hangsúlyozták, hogy jelenleg nem reális veszélye, hogy ezek a tartalékok kimerülnének belátható időn belül. Ugyanakkor figyelmeztettek: a fenntartható, környezetkímélő energiarendszerekre való átállás egyre sürgetőbbé válik a klímaváltozás, környezetszennyezés és geopolitikai kitettség miatt.

Megújuló energia: A biztonságos jövő kulcsa

A nap- és szélenergia nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem gazdasági és biztonsági kérdések is fűződnek hozzájuk. Azonban sokan még mindig szkeptikusak: valóban megbízhatunk olyan rendszerekben, amelyek az időjárás változékonyságától függenek? Ez a kérdés különösen aktuálissá vált a közelmúlt spanyol-portugál áramkimaradása kapcsán, amely milliókat adott áramszünetbe.

Miközben a világ egyre több megújuló kapacitást épít ki, vajon nem nőtt-e ezzel együtt a kiszolgáltatottságunk is? Mi történik egy hideg, szélcsendes téli hétvégén, amikor sem nap, sem szél nem segíti a rendszert?

Új tanulmány megdönti a tévhiteket

A Tennessee Egyetem kutatói most alapos vizsgálódásnak vetették alá ezt a feltételezést, és 2156 áramkimaradás eseményt elemeztek, 20 éven át gyűjtött időjárási adatokkal összefonva. Az eredmények megdöbbentőek: a szél- és naperőművek nemhogy nem növelik az áramkimaradások kockázatát, hanem éppen hogy csökkentik azt.

A kutatás szerint a nagy arányban megújuló energiaforrásokra épülő hálózatok gyakran ellenállóbbnak bizonyultak a szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben. Hozzáteszik, hogy amennyiben egy ország energiaszolgáltatása több lábon áll, az jelentősen csökkenti a nagy léptékű áramkimaradások kockázatát.

Magyarország helyzete: ígéretes kilátások

Magyarország a napenergia terjedése szempontjából kimagasló példának számít, és a világ élvonalába tartozik. Az elmúlt öt évben a napenergia termelés dinamikusan nőtt, és ma az egyik legnagyobb növekedést mutatja az országok között. Az elektromos áramtermelésben a napenergia részesedése szintén az egyik legmagasabb, így Magyarország kedvező helyzetben van.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a megújuló energiaforrásokkal szembeni bizalmatlanság sokszor alaptalan félelmeken alapul. A valós adatok azt mutatják, hogy a nap- és szélenergiák nemcsak hogy nem okoznak gyakoribb áramszüneteket, de valójában kisebb zavart produkálnak, mint a hagyományos rendszerek.

A jövő energetikai kihívásai

A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e teljes mértékben megújuló energiaforrásokra építeni, hanem hogy hogyan tehetjük ezt okosan. Az irány, amellyel az energiaellátást fejleszteni kell, nemcsak a környezetbarát megoldásokról szól, hanem arról is, hogy biztonságosan és igazságosan tudjuk működtetni a világot, amit felépítünk.