Ország

Ez lehetett a Covid-19 első magyarországi megjelenésének kulcsa – új részletek derültek ki!

2025-01-27

Szerző: Réka

Öt évvel ezelőtt robbant be a koronavírus-járvány, és a témáról beszélgettek szakértők az M1 csatorna legutóbbi műsorában. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa részletezte, hogy kezdetben senki sem gondolta, hogy a vírus világszerte járványt okoz. A szakember megemlítette, hogy korábban voltak hasonló járványok Ázsiában, és ezért a koronavírus lokális megjelenésére számítottak. Azonban a világ 2020 tavaszi állapota drámaian megváltozott, és a vírus terjedése megállíthatatlanná vált.

Magyarország a járvány kezdetén gyorsan és széles körben alkalmazta az oltásokat, ami segített a további fertőzések megelőzésében. A maszkok, a lélegeztetőgépek és a fertőtlenítőszerek használata azonban szintén vitathatatlanul fontos szerepet játszott a járvány mérséklésében. Szlávik János megjegyezte, hogy a Covid-19 "megszelídült", és jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy a vírus mutációi különösen veszélyesek lennének.

A műsorban Madurka Ildikó, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője is felszólalt, aki elmondta, hogy először 2019 novemberében hallott a fertőzésekről, amelyek a 2009-es H1N1-járvány emlékét idézték fel. Hozzátette, hogy az első európai fertőzötteknél kezdetben nem tudták, mi okozza a betegséget, mivel nem álltak rendelkezésre a szükséges diagnosztikai eszközök.

Szlávik János kifejtette, hogy egy külföldi állampolgár, aki súlyos tüdőgyulladásban szenvedett, végül az első Covid-19 beteg lehetett Magyarországon, mivel novemberben találkozott kínaiakkal Brüsszelben. Ez a nyilatkozat új fényt vet arra, hogy hogyan terjedt el a vírus hazánkban.

A főorvos említette, hogy 2020 decemberében Oroszországban látta a Szputnyik-vakcinák készítését, ahol azt tapasztalta, hogy az élet más, a lezárások nem érvényesek, és a helyiek bizakodva várják az oltást.

A járvány lecsengésével egy új kihívás is megjelent: a hosszú Covid-szindróma, amely az egykori fertőzöttek körülbelül 10%-át érinti. Ez a szindróma fáradtságot, légszomjat, köhögést, feszülő mellkast, szívproblémákat, bőrkiütéseket és hajhullást is okozhat, ami figyelmet igényel az egészségügyi szolgáltatók részéről.

Bár a helyzet azóta jelentősen javult, a járvány emlékét még sokáig őrizni fogják, és az emberek tapasztalatai továbbra is fontos részei lesznek a következő járványok kezelésének. Az oltások és a preventív intézkedések kulcsszerepet játszanak a jövőbeni járványok megelőzésében, így érdemes odafigyelni a tudomány és az orvostudomány eredményeire.