Bevezetés

Március 6-án legtöbb figyelem az ESG-szempontokra és a zöld átállás gyakorlataira terelődik, ami a legújabb ESG konferencia fókuszában áll.

A sztratoszféra aeroszol-befecskendezésének (SAI) bemutatása

Az egyik legizgalmasabb megközelítés a sztratoszféra aeroszol-befecskendezése (SAI), amely a vulkánkitörések hűtő hatását próbálja utánozni úgy, hogy apró részecskéket juttatnak a légkör felső rétegeibe. E részecskék, mint például a gyémántpor, visszaverik a napsugarakat, ezzel csökkentve a Földre érkező hőmennyiséget. Egy LiveScience által bemutatott kutatás szerint évente 5,5 millió tonna gyémántpor sztratoszférába juttatásával 1 Celsius-fokkal csökkenthető lenne a Föld átlaghőmérséklete.

Globális felmelegedés elleni hatás

Ez a megoldás jelentősen ellensúlyozhatná az ipari forradalom óta felerősödött globális felmelegedést; a NASA adatai szerint a 19. század óta az átlaghőmérséklet 1,36 Celsius-fokkal emelkedett. Sandro Vattioni, a Svájci Technológiai Intézet kutatója és a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy a gyémántpor használata ellentmondásos téma a tudományos közösségekben.

A gyémántpor előnyei és hátrányai

Érdekes, hogy egy októberben készített modell elemzése alapján a gyémántpor előnye más anyagokkal szemben az, hogy nem okoz további felmelegedést, és minimális hatással van a globális csapadékeloszlásra. A kutatók a gyémánt hatékonyságát összevetették az alumínium és kalcit hatásaival, és megállapították, hogy gyémántból körülbelül harmadannyi mennyiség elegendő ugyanakkora hűtőhatás eléréséhez.

Költségek és gyakorlatba ültetés

Bár a tudósok optimisták, a módszer költségessége miatt a gyakorlati alkalmazása még távolinak tűnik. Egy 2020-as tanulmány szerint, ha hosszú távon alkalmaznánk, a gyémántpor használata több mint 175 ezer milliárd dollárt igényelne az elkövetkező 65 évben.

Figyelmeztetések a geomérnöki módszerekkel kapcsolatban

Vattioni figyelmeztetett arra is, hogy a geomérnöki módszerek nem jelentenek végső megoldást az éghajlatváltozásra, de időt nyerhetünk velük, és késleltethetjük a visszafordíthatatlannak jósolt fordulópontok elérését.

A jövő és a kihívások

A módszer körüli bizonytalanságok továbbra is aggasztanak, és a tudósok távol vannak a gyakorlati megvalósítástól. Néhány szakértő ellenzi az ilyen típusú kutatásokat, mivel a Földre gyakorolt hatásuk nem teljesen ismert. Korábbi szimulációs adatok szerint például az Amerikában alkalmazott geomérnöki beavatkozások akár Európa időjárását is befolyásolhatják, ami hamarosan jelentős hatással lenne a régió klímájára, továbbá elvonhatja a forrásokat más fontosabb éghajlatkutatásoktól.

Következtetés

A klímaváltozás elleni küzdelem új dimenzióba léphet, de a felfedezések óvatos kezelést igényelnek!