Nyitókép: MTI/AP/dpa/Moritz Frankenberg

A német gazdaság súlyos válságon megy keresztül, amelynek következményei messze túlmutatnak a német határokon. A hónap elején a Volkswagen, a német autóipar óriása bejelentette, hogy először fontolgatja egy üzemének bezárását. A cég nemcsak hazai, hanem a kínai gyártást is leállítja, ami hatalmas károkat okoz a világ vezető autógyártójaként ismert német iparágnak.

Ezek a nehézségek nem meglepőek azok számára, akik a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború óta figyelemmel kísérik a német makrogazdaságot. A háborúra válaszul a német kormány határozott szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amely korábban Németország egyik fő nyersanyag-szállítója volt, különösen az energia tekintetében. Az Oroszországból való energiafüggőség megszüntetése rendkívüli hatással volt a német gazdaságra és az egész európai régióra.

A szankciók bevezetése után hamar világossá vált, hogy azok óriási károkat fognak okozni. A 2021-es árakhoz képest a földgáz ára 70 euróról 335 euróra emelkedett a háború nyara folyamán. Miközben a határidős árak azóta csökkentek, a villamosenergia-árak továbbra is rendkívül magasak maradtak, ami súlyosan érinti a vállalkozásokat és a háztartásokat.

Ezen túlmenően az energiaárak emelkedése inflációt generált, amelynek következtében a munkavállalók magasabb béreket követeltek az életkörülményeik fenntartása érdekében. Az inflációs nyomás növekedése miatt a munkaerő-költségek is emelkedtek, a háború előtti évi 2%-os növekedéshez képest most évi 5-6%-os emelkedés a jellemző.

Ezek a problémák szélesebb kontextusban is értelmezendők. Míg Európában például a termelési költségek növekednek, addig a versenytárs országok, mint Kína, egyre olcsóbb munkaerőt kínálnak. A kínai gazdaság alacsony inflációja lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy ne követeljenek magasabb béreket, így míg Európában a költségek emelkednek, Kínában csökkennek.

Az Európai Unió protekcionista politikája tovább súlyosbítja a problémát. A közelmúltban bejelentett 9%-tól 36%-ig terjedő vámok a Kínából érkező elektromos járművekre nemcsak a piactól való eltávolodás irányába mozdítják el a cégeket, hanem a világpiaci versenyképességet is veszélyeztetik. Ha ezek a védővámok alkalmazásra kerülnek, a helyzet lehet, hogy más termékekre is kiterjed, amivel tovább rontják a helyzetet Európában.

Egy olyan kisvállalkozás példája, amely egyszerű alkatrészeket gyárt a nemzetközi piac számára, jól szemlélteti a problémát. Míg Európában egy elektromos autó ára körülbelül 50 000 euró, addig a kínai versenytársak átlagosan 30 000 euróért tudják kínálni ezeket az autókat. Ez a különbség arra figyelmeztet, hogy ha a háború és az energiaárak emelkedése melletti protekcionista intézkedéseket folytatják, akkor a helyzet robbanásszerűen megváltozhat, és a helyi vállalkozások nem tudják tartani a lépést a globalizált piacon.

Összesítve, a helyzet riasztó: Európa nemcsak a gazdasági válsággal néz szembe, hanem a megfelelő válaszok megtalálásával is, amely meghatározza a kontinens jövőbeli versenyképességét a világban. A kérdés csak az, hogy képesek lesznek-e a döntéshozók hatékony intézkedéseket tenni a válság kezelésére, vagy tovább mélyítik a már így is érzékeny gazdasági helyzetet.