Az epilepszia egy rendkívül sokszínű neurológiai állapot, amelyet sokan csak a „grand mal” rohamok kapcsán ismernek. Ez a típusú roham valóban a legjobban ismert, de az epilepszia spektrumán számos más típusú roham is létezik, mint például a petit mal, ami kisebb és gyakran észrevétlen marad. A pontos diagnózis ezért nem egyszerű feladat, és egyre több páciens számára jelenthet kihívást a betegség felismerése. Fabó Dániel neurológus, aki a Semmelweis Egyetem Epilepszia Centrumának korábbi vezetője, elmondta, hogy Magyarországon a diagnosztikai eszközök és kezelési lehetőségek elérhetősége javuló tendenciát mutat.

A gyógyszeres kezelés számos beteg számára tartós javulást hozhat, a páciensek 70-75%-a teljes tünetmentességet is elérhet. Azonban az orvosi támogatás önmagában nem elegendő a gyógyuláshoz; a betegek aktív részvételére is szükség van a kezelési folyamat során. Ha a gyógyszeres kezelés nem bizonyul elegendőnek, agyműtéti eljárások is szóba kerülhetnek – Fabó a neurosebészet terén jártas, és az ilyen beavatkozásokat és azok eredményeit vizsgálja.

De milyen más tényezők befolyásolják az epilepsziát? A legújabb kutatások arra is rávilágítottak, hogy a villódzó fények, mint amilyenek a mozi- vagy rajzfilmekben előfordulhatnak, valóban provokálhatnak epilepsziás rohamokat egyes érzékeny egyéneknél. Tehát érdemes óvatosan választani, mit nézünk a képernyőn, különösen gyermekkorban, amikor a betegség gyakran kialakul.

Az epilepszia diagnosztikája is folyamatosan fejlődik Magyarországon, amit a legújabb EEG technológiák és képalkotó eljárások alkalmazása is tükröz. Az epilepsziában szenvedő fiatalok számára pedig fontos az állapotuk folyamatos nyomon követése, hogy a betegség esetleg elhúzódó serdülőkor alatt is kezelhető legyen. Ne feledjük, a korai felismerés és az aktív kezelési stratégia a kulcs a sikerhez!