A NASA Curiosity marsjárója egy lenyűgöző felfedezést tett a vörös bolygón: különleges hullámnyomokra bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a Mars felszínén valaha tavak léteztek, méghozzá sekély, nyílt vízfelületek formájában.

A kutatás során a Curiosity apró, földi homokos tómedrekben jellegzetes vörös pigmentek közé tartozó redőket észlelt, amelyek a szél által mozgatott víz hatására alakultak ki. Ezek a hullámok olyan formációkat képviselnek, mint amilyeneket a Földön is látunk a sekély tavak partvidékén - számol be a világ legnagyobb tudományos portálja, a Science Alert.

A hullámok formája és elhelyezkedése egyértelműen mutatja, hogy a víz nem volt befagyva, hanem aktívan érintkezett a légkörral. A kutatók szerint ezek a nyomok körülbelül 3,7 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek, amikor a Mars éghajlata sokkal melegebb és sűrűbb légkörrel bírt, mint ma.

A Gale-kráter titkai

Ez a felfedezés új kérdéseket vet fel: vajon a Mars egykor valóban életre alkalmas volt? A Gale-kráter sekély tavaiban a víz mélysége kevesebb volt mint két méter, és a hullámok magassága mindössze 6 milliméter volt. Ezek a sekély vízgyűjtők nem nyújtottak igazán mély víztömegeket, inkább kisebb tómedreknek tekinthetők.

Két különböző helyszínen, az úgynevezett Prow kiszögellésben és az Amapari Marker Band nevű szulfátban gazdag kőzetrétegben találhatóak a hullámnyomok. Ezek az eltérő geológiai formációk arra utalnak, hogy a Mars felszíne hosszabb időszakokon keresztül magasan aktiválódott a meleg és párás légkör. Az ilyen környezet a bolygó történetében több alkalommal is megfigyelhető volt, ami azt jelzi, hogy a Mars nem mindig volt a mostani fagyos, száraz helyzetében.

A Curiosity által gyűjtött adatok jelentős előrelépést jelentenek a Mars paleoklimatológiájának vizsgálatában. Az eddigi kutatások csak feltételezték, hogy a Marson valaha folyékony víz létezett, a mostani hullámnyomok viszont kézzelfogható bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a bolygó egykor valóban lakható lehetett.

Ez a kutatás egy újabb lépést jelent a Mars titkainak megfejtésében. A Caltech geológusai, John Grotzinger és Michael Lamb vezetésével végzett számítógépes modellezés segítette a kutatókat a hajdani tavak méretének és viselkedésének rekonstrukciójában. További kutatások segíthetik meghatározni, hogy a Mars felszínén mennyire gyakoriak voltak az ilyen tavak, és milyen körülmények között jöttek létre.

A jövőbeli lehetőségek

A Curiosity felfedezései nem csupán új adatokkal gazdagítják a Mars történelmét, hanem alapot is teremtenek a jövőbeli kutatások számára. Ahogy a NASA folytatja a Mars vizsgálatát, egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy a bolygó valaha lakható volt-e, így a Földhöz hasonló életformák keresése is új irányt vehet a jövőben.