Szórakozás

Elhunyt Sopsits Árpád, a neves színház- és filmrendező

2025-03-07

Szerző: Levente

Hetvenhárom éves korában távozott közülünk Sopsits Árpád, a Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, aki olyan emblematikus alkotások szerzője, mint A martfűi rém, a Torzó és a Rítus. A rendező hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el, a szomorú hírt a Magyar Filmművészek Szövetsége tette közzé az MTI-n.

Sopsits Árpád 1952. május 2-án látta meg a napvilágot Szegeden. Tanulmányait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának népművelés-könyvtár szakán kezdte, majd 1975 és 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult Makk Károly osztályában. 1974-től a Semmelweis Egyetem Filozófiai Intézetében dolgozott, később pedig a Mafilm forgatókönyvírója, majd rendezője lett.

Pályafutása során számos színházban dolgozott, többek között a Budapesti Kamaraszínházban, ahol Dosztojevszkij adaptációjával, a Bűn és bűnhődéssel vette le a közönséget a lábáról. Emellett rendezett a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban, a Merlin Színházban, a Vígszínházban és a Szekszárdi Német Színházban is.

Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de olyan neves filmek fűződnek a nevéhez, mint a Video Blues (1992), a Félelem és reszketés (1994), a Légyfogó (1998) és A hetedik kör (2008). A martfűi rém című, valós eseményeket feldolgozó pszichothrillerből tévésorozat is készült, amely tovább népszerűsítette a rendező munkásságát. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023 végén mutatták be, pedig az alkotó egészségi állapota már ekkor is súlyos volt.

A Magyar Filmszemlén Sopsits Árpád hármas díjazott volt, és a martfűi rém rendezéséért 2017-ben a Magyar Filmhéten a legjobb rendező díját nyerte el. Különlegessége abban rejlik, hogy a pszichológiai drámák mellett a magyar filmművészet jelentős alakjává vált, és hozzájárult olyan kérdések kutatásához, mint az emberi psziché mélységei és a valóság határai. Sopsits Árpád munkássága nemcsak a filmvásznat, hanem a színház világát is gazdagította, elmondhatatlanul sok embert megihletve pályafutása alatt.