Április 2-án, szerdán ismét Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben (EP). A plenáris ülésen Strasbourgban nem csupán a magyar jogállamiság szempontjait érintették, hanem a Pride események betiltását célzó, a közelmúltban elfogadott törvényeket is. A helyi jogalkotás új javaslata, amely szigorítja a vagyonnyilatkozatok kötelezettségét, szintén középpontba került. A Fidesz frakció tagja, Hidvéghi Balázs, olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a magyar EP-képviselők számára is az országgyűlési képviselők által már megkövetelt vagyonnyilatkozati kötelezettséget írná elő.

Az eddigi törvényhozást leginkább a gyülekezési jog szűkítése miatt bírálta a közvélemény, különösen az LMBTQ közösség ellen irányuló diszkrimináció miatt. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a vagyonnyilatkozatok benyújtásának elmulasztása esetén megvonhatja a magyar EP-képviselők mandátumát, ami kettős mércét jelent, hiszen az országgyűlési képviselők esetében nincs hasonló szabályozás.

A vitában vegyes állásfoglalások történtek: a baloldali és zöld képviselőcsoportok a magyar kormány jogsértései ellen szólaltak fel, míg a jobboldaliak, köztük a Fidesz támogatói hívták fel a figyelmet arra, hogy a gyermekek védelmét szolgáló törvények kellenek. Az Európai Bizottság és a Tanács cselekvését sürgetik a jogsértések kezelésére.

Különösen aggasztó, hogy a legfrissebb sajtóhírek szerint egyre több tagállam készül szankcionálni Magyarországot a jogállamiság megsértése miatt. Az eljárás, amely 2018 szeptembere óta zajlik, azóta is folyamatosan napirenden van. Az Európai Parlament a Sargentini-jelentésre hivatkozva elfogadta a jogsértés megállapítását, ami az eljárás kezdetét jelentette.

A legfrissebb EP-vita során a Lengyelországot képviselő Adam Szlapka bejelentette, hogy május 27-én újabb meghallgatást tartanak a magyar kormánnyal. A legújabb információk szerint olyan országok, mint Ausztria, Belgium, Hollandiához és Németország, felkészültek arra, hogy újabb lépéseket tegyenek Magyarország ellen. Ez azt jelenti, hogy a további eljárások során készen állnak a következő szakaszra, amely a jogi és politikai következményekkel jár.

Ezek a fejlemények azt is jelzik, hogy a jogsértések körüli vita tükrözi egyben a politikai erőviszonyokat az Európai Unión belül. A következő hetekben kiderülhet, hogy a tagállamok egyetértenek-e abban, hogy Magyarország tartósan sérti az uniós alapelveket, és ha igen, milyen szankciókat vezetnek be.