Kis Luca, az SZTE Biológiai Intézet Embertani Tanszékének tudományos munkatársa, több mint egy évtizede foglalkozik történeti embertannal, de most karrierje legnagyobb kihívásával néz szembe. A Szegedi Tudományegyetem munkatársa az 1526-os mohácsi csata résztvevőinek arcvonásait rekonstruálja az emberi csontok, genetikai adatok és a fennmaradt írott források felhasználásával. Ez a komplex és aprólékos folyamat széleskörű anatómiai és antropológiai ismereteket igényel.

A kutatást innovatív digitális módszerek, például 3D-s grafika alkalmazásával végzi. Luca elmondta, hogy a Trónok Harcának készítői is ezen a programon dolgoztak, miután mélyen belemerült a 3D-s grafikai módszerek világába. Az arcrekonstrukciók irányultsását egy másik híres kutató, Kustár Ágnes munkái inspirálták, aki szobrászati rekonstrukciókat készít.

A fiatal kutató korábban a gymnáziumban kezdte el érdeklődését a tudomány és a művészet iránt, most pedig a biológiai antropológia doktori képzésén vesz részt, ahol számos nemzetközi 3D-grafikai és arcrekonstrukciós képzésen szerezte meg a szükséges tudáshátteret.

Az egyik első releváns munkája a Kunszállás területén végzett avar elithez tartozó férfi arcrekonstrukciója volt, aki csaknem ezerháromszáz éve élt. Az avar sírban talált mellékletek vizsgálatát Lezsák Gabriella régész és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kutatási projektjének keretein belül végezték.

A kutató izgalmasnak találta az avar férfi arcának rekonstrukcióját, mivel a történeti források szerint az avarokhoz hasonló keleti népek körében is jellemző volt az arcszőrzet eltávolítása csipesszel. A sírban talált csipesz alapján döntöttek úgy, hogy az arcon nem jelenik meg arcszőrzet, hanem a férfi tiszta arccal látható.

Ez a projekt különösen fontos a magyar történelem szempontjából, hiszen jövőre lesz a mohácsi vész 500. évfordulója. Az SZTE Antropológiainak dolgozó kutatóknak lehetőségük nyílik több jelentős lelet rekonstruálására, hogy jobban megérthessük a múltban élt emberek sorsát. A mohácsi csata helyszínén végzett feltárások eddigi megfigyelései alapján a feltárt tömegsírok a keresztény sereg csata után kivégzett foglyainak maradványait rejthetik.

Kis Luca hozzátette, hogy a rehabilitációs folyamat során a genetikai elemzések segítségével pontos adatokat nyerhetnek a vizsgált személyek szeme és haja színéről, bőrtónusáról, amit szintén beépítenek a rekonstrukcióba. A projekt célja, hogy a látogatók közvetlen kapcsolatba kerüljenek a történelemmel, és empátiát érezzenek a régmúlt emberei iránt. Az elkészülő rekonstrukciók múzeumi kiállításon kerülnek bemutatásra, hogy a látogatók még jobban megérthessék a történelem ezen szomorú fejezetét.

Ezen kívül Kis Luca kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a szakértők munkáját, de bizonyos fázisokat felgyorsíthat. Mindezek a folyamatok hozzájárulnak a múlt megismeréséhez és egy szorosabb kapcsolat kialakításához a történelmi események és azok szereplői között.