Napok óta forronganak a kedélyek a parlamentben és a nemzetközi politikai színtéren is, mivel a "Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben" című kiállítás sorsa egészen csütörtökig kérdéses volt.

A kiállítás anyagát több intézmény adta össze. A Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből származik a 220 darabot számláló, 16–17. századi erdélyi tallérgyűjtemény, amelyet a jegybank 2016-ban vásárolt meg Törő István műgyűjtő-galériatulajdonostól. A Pénzmúzeum a kiállításra az úgynevezett Törő-gyűjteményből 195 darab ezüst tallért, valamint 13 darab korabeli verőtövet adott. A pénzek mellett más tárgyak is láthatók voltak, amelyeket az erdélyi fejedelmek reprezentációs céllal használtak: a Magyar Nemzeti Múzeumból különböző ötvösművek, fegyverek, valamint az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött korabeli dísznyereg, fegyverek és egy 17. századi dolmány kísérte a kiállítást.

A kiállítást nagy érdeklődés övezte Erdélyben. 2024. áprilistól Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban, majd 2024. szeptembertől Marosvásárhelyen a Maros Megyei Múzeumban tekinthették meg a látogatók – összesen 22 453-an látták. A kiállításon láthatók voltak a fejedelmek által veretett egyedülálló ezüst- és aranyérmék, amelyek kiegészültek fegyverekkel, páncélzatokkal és hatalmi jelvényekkel.

A tervezett harmadik helyszínre, Sepsiszentgyörgyre a műtárgyak azonban már nem kerülhettek át.

A kulturális minisztérium úgy döntött, hogy kézbe veszi a dolgokat, így a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával éjjel elindultak, hogy hazaszállítsák az utazó nemzeti kincset.

A kiállítók minden felmerülő kérésnek eleget tettek, aminek eredményeként szombat reggel a Magyar Nemzeti Bank páncélautójával – először a román csendőrség, majd a magyar rendőrség kíséretében – hazatérhettek a műtárgyak Marosvásárhelyről. A sikeres akció lebonyolítása nem jöhetett volna létre a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzmúzeum biztonsági területeinek, szakembereinek szoros együttműködése nélkül.

A parlamentben Hiller István, az MSZP képviselője és Zsigó Róbert, a kulturális minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn szólalt fel az ügyben. Hiller "példátlan kulturális diplomáciai esetnek" nevezte a történéseket, és a szállítmány biztonságát féltve tette fel a kérdést: hol van a nemzet aranya?

Erre válaszul Zsigó Róbert elmondta, hogy a tárlat egy nemzetközi együttműködés keretében valósult meg, és hogy a műtárgyak sohasem voltak veszélyben, senki sem foglalta le őket a kiállítás időtartama alatt.

A visszaszállítás körülményei pedig meglehetősen érdekesek. Az Index információi szerint ugyanis a páncélautó, melyekkel a kincseket hazahozták, a román jogszabálynak megfelelt, ugyanakkor műkincsek szállítására nem feltétlenül volt alkalmas, elkerülve ezzel, hogy a több száz éves kincsekben bármiféle kár keletkezzen.

Hergár Eszter, a Pénzmúzeum igazgatója nyilatkozatában megerősítette, hogy az értékek biztonsága a vándorkiállítás indulásától folyamatosan biztosított volt, a szállításoknál és a kiállítások építésénél és bontásánál minden vonatkozó szabályozást betartottak a szakemberek. A műkincsek végig biztonságos, őrzött helyeken voltak.

A román hatóságok szigorú szabályai miatt a szállítást kísérő biztonsági rendelkezések is átalakultak. A Krónika beszámolója szerint a hatóságok részben a közelmúltban elrabolt dák kincsek miatt hozták létre a szigorúbb intézkedéseket.

A Fejedelmek aranya kiállítás tavaly áprilisban érkezett Magyarországról Erdélybe. Elsőként a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum mutatta be a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Magyar Pénzmúzeummal és az Iparművészeti Múzeummal partnerségben. Onnan a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumba szállították. Sepsiszentgyörgyön december 4-én nyílt volna meg a kiállítás, de szállítási gondok miatt ez meghiúsult.

A kincsek hazaérkezése után Hankó Balázs kulturáért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy a Fejedelmek aranya tárlat március 15-től megtekinthető lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban. A jegybevételek 50 százalékát a székelyföldi múzeumok kapják.