A történelem nem csak az iskolai tankönyvek lapjain él; a múltunk egy része megörökítve vár ránk a filmszalagokon. Magyarországon 1924-től, négy évvel a trianoni békediktátum után, a filmhíradók jelentették a fő információforrást a közönség számára. A filmet szerető, és a filmet kevésbé kedvelő nézők is a mozikban vetített híradókból nyerhettek betekintést az ország aktuális eseményeibe.

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum most elővette a régi filmhíradókat, lehetővé téve számunkra, hogy visszatekintsünk a múltba, és lássuk, hogyan tudósítottak az eseményekről a korabeli operatőrök.

Különösen érdekes, hogy a filmhíradók révén tudhatjuk meg, hogy a Duna Pláza környékén élő szegény család szenzációs aranyleletre bukkant. Kurutz Márton elmondta, hogy mire a Nemzeti Múzeum értesült erről, az értékes fémek többségét már elhordták, mivel először azt hitték, hogy bronz. Csak később derült ki, hogy egy halstatti kultúrához tartozó, több ezer éves kincsről van szó.

A filmhíradók népszerűségének növekedése és a rádió első koncertjének sugárzása mind a 1924-es évhez köthető, ami nemcsak a filmipar kezdetét jelentette, hanem fontos kulturális eseménynek számított az államot érintő gazdasági átalakulás szempontjából is. Ráduly György kifejtette, hogy ennyi idő kellett ahhoz, hogy az ország a trianoni sokkból lassan talpra álljon.

A Filmarchívum igazgatója örömét fejezte ki, hogy a régi filmhíradók terítékre kerülnek, mivel ezekből sokat tanulhatunk, és rekonstruálhatjuk a múltat. Ő is megemlítette, hogy ekkoriban tért vissza Adolf Zukor (Cukor Adolf) Amerikából, aki a Paramount Pictures vezetőjeként tisztában volt azzal, milyen magas színvonalon készültek filmek Magyarországon a háború előtt.

Idén a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum havi bontásban publikálja az 1924 és 2024 közötti mozgóképes riportokat és híradóeseményeket, pontosan száz év elteltével. Az archívum honlapján pedig lehetőség van az egyes filmhíradókhoz fűzött kommentárok elolvasására, amelyek segítségével mélyebb betekintést nyerhetünk a huszadik századi magyar történelembe.

A beszélgetés során pedig olyan érdekes kérdések merültek fel, mint, hogy miért alakult meg a filmhíradó műfaja, és hogyan vált a hangosfilm megjelenésével propagandaeszközzé. Az archívum segít felfedni a filmhíradók készítése mögött álló titkokat, amelyek között Berzeviczy Albert szerepe is feltűnik majd.

Ne hagyja ki, hogy részese legyen a múlt felfedezésének! Ismerje meg, hogyan képes a filmhíradó újraírni a történelmünket.