Joe Biden demokrata elnök helyzete az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán kétségkívül bonyolult. Az amerikai fegyveres erők létszáma a térségben a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt három évtizedben, így a tradicionálisan demokrata-párti liberális értelmiség egyre inkább bírálja az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatását. A helyzet tovább bonyolódik, hiszen az izraeli politika a palesztinokkal szembeni bánásmódot is negatívan befolyásolja a nemzetközi közvéleményben.

Donald Trump kampányában a Közel-Kelet kérdése nem szerepelt a legfontosabb prioritások között. Ám érdekes módon, Trump mostani visszatérése óta, a politikai tájáról sokan rekedtek lélegzetvisszafojtva, várva, hogy mit hoz el az új adminisztráció.

A 2023 októberében kirobbant izraeli-palesztin konfliktusban Trump legfontosabb álláspontja, hogy támogatja Izraelt. A palesztin kérdést mintha figyelmen kívül hagyná, hiszen a Gazai övezetet terrorista fészkeként említette, és kijelentette, hogy minden lehetséges eszközzel megvédi Jeruzsálem érdekeit. Az elnök hivatkozik arra is, hogy ő Izrael legjobb barátja, és üdvözölte a Hamász vezető, Jahja Szinvár likvidálását.

A legnagyobb figyelmet a Trump által bejelentett tervek váltják ki, amelyek között szerepel az Abraham-erek megállapodás bővítése, beleértve Izrael és Irán viszonyát is. Itt érdekes, hogy Trump eddigi megközelítése pragmatikusabb volt, mint amit az emberek vártak, mivel Igaz, hogy megvédte Izrael érdekeit, de a perzsa népet rendkívül okosnak találta. Ezzel szemben a Biden-adminisztrációt okolta a konfliktus fő kiváltó okáért.

Ha már itt tartunk, Trump ismételten jelezte, hogy tárgyalna az atomegyezmény újratárgyalásáról, amelyből egyébként ő léptette ki az Egyesült Államokat. A Teherántól való kapcsolatok rendezése felvet egy kérdést: vajon Irán milyen válaszokat ad az új amerikai politika részeként?

A közelmúltban az Iránnal kapcsolatos diskurzus sokkal pragmatikusabbnak tűnik, hiszen a perzsa állam az elmúlt két évben nyilvánvalóan meggyengült. Ugyanakkor a szélsőséges ideológiai elképzelések eddigi gyökeres megváltozása kérdéses marad. Teherán elkötelezett a zsidó állam el nem ismerése mellett, ami komoly kihívások elé állítja a politikai tájat.

Az pedig, hogy mi történik Szíriában, szintén izgalmas kérdés. A Hajat Tahrír al-Sham iszlamista csoport irányítása alatt álló területeken az Egyesült Államoknak eddig nem volt komoly hatása. Trump nyilatkozata alapján nem kívánják megzavarni Szíria belügyeit, ám a feszültség rendkívül instabil alapokon nyugszik. A Donald Trump által hirdetett politika a közel-keleti stabilitás szempontjából világos üzenetet hordoz: talán segíthet oszlatni a politikai konfliktusokat, de a jövő bizonytalan. 


A Trump-adminisztráció második ciklusában a szíriai helyzetre adott válaszok kulcsszerepet játszhatnak. Ahogy a helyzet fejlődik, a világ figyelme továbbra is a Közel-Kelet fájdalmára összpontosít.