Nyolcan álltak bíróság elé Samuel Paty, a francia tanár meggyilkolása ügyében, amelynek tárgyalása hétfőn kezdődött Párizsban – írja a France24.

Samuel Paty-t 2020 októberében egy csecsen származású iszlamista gyilkolta meg Conflans-Sainte-Honorine-ban, Párizs egyik elővárosában. A tanár célponttá vált, mivel óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott be a szólásszabadságról értekezve. A gyilkos a rendőrök által le lett lőve, a brutális gyilkosság hat évvel a Charlie Hebdo elleni merénylet után történt, amikor Párizsban a terrorizmussal kapcsolatos jogi eljárások zajlottak.

A hétfői bírósági tárgyaláson figyelem középpontjában állt Brahim Chnina, a diák apja, aki azt állította, hogy a tanár vallási hovatartozása miatt különgyűlést tartott. Később kiderült, hogy lánya valójában nem is volt jelen azon a bizonyos órán. Chnina többször uszított az oktató ellen, és úgy nyilatkozott, hogy „ezt a beteg embert” ki kell rúgni az iskolából.

Abdelhakim Sefrioui, a másik kulcsfontosságú szereplő, szintén bíróság elé áll, ő felelős volt egy olyan videó terjesztéséért, amelyben Chnina buzdított a tanár ellen. Ezt a videót Sefrioui, a Hamász-barát Cheikh Yassine csoport vezetőjeként, tette közzé, amely csoportot néhány nappal Paty meggyilkolása után oszlatott fel a francia kormány. Amennyiben elítélik őket, Sefrioui és Chnina is akár 30 év börtönbüntetésre számíthat.

A bírósági dokumentumok alapján Chnina tagadta, hogy üzeneteiben gyilkosságra buzdított volna, mondván, nem állt szándékában gyűlöletet vagy erőszakot szítani. Sefrioui ügyvédjei pedig azt állították, hogy a róla készült videót a merénylő nem láthatta, és így felmentését kérik.

Anzorov, a gyilkos, két barátjára életfogytiglani börtönbüntetés vár, ha elítélik őket terrorista vállalkozással kapcsolatos gyilkosság bűnrészessége miatt. A vádak szerint segítettek neki fegyvert vásárolni, és az egyikük elvitte Anzorovot a tanár iskolájába is. A két vádlott feladta magát a rendőrségen, és tagadják, hogy tudtak volna a gyilkosság szándékáról.

A másik négy vádlottat terroristák összeesküvése miatt vádolják, mivel kapcsolatba léptek a gyilkossal dzsihádpárti Snapchat-csoportokban, ám ezt mindannyian tagadják. Az ügy része, hogy az iskolában − ahonnan a gyilkosság elindult −, Paty történelmi és földrajzi órát tartott, amelyen a szólásszabadságról beszélgetett diákjaival, és megmutatta a Charlie Hebdo korábbi karikatúráit.

Amikor kiderült, hogy a tanár mindössze az őszinte debattól eltérően, figyelemfelkeltő, de nem sértő módon próbálta bemutatni a szólásszabadság kérdését, egyesek rájöttek, mennyire fontos a szólásszabadság védelme. Magas szintű diskurzus alakult ki arról is, hogy hogyan lehet törvényes keretek között megvédeni a pedagógusokat az erőszaktól.

Az ügy figyelembe vétele nemcsak Franciaországban, hanem Európa más részein is releváns, hiszen a szólásszabadság és a radikalizmus elleni küzdelem folytatódik. Ez a bírósági eljárás különösen értékes lehetőség arra, hogy megvitassák a társadalmi feszültségeket, és eredményeket érjenek el a közoktatás védelme érdekében.