A Brennan Center for Justice nemrégiben közzétett egy térképet, amely előrevetíti az Egyesült Államok kongresszusi képviseletének várható változásait 2030-tól. A legszembetűnőbb, hogy sok állam képviselőinek száma várhatóan nem fog növekedni, sőt, csökkenni is fog, amit a térképen szürkével jelöltek.

A politikai átrendeződés legnagyobb veszteségei között a legnagyobb népességű állam, Kalifornia áll, amely a jelenlegi 52 képviselőjéből 2030-ra 48-ra csökkenhet. New York is kedvezőtlen helyzetbe kerülhet, hiszen 24 képviselői mandátummal kell beérnie, míg Oregon, Minnesota, Wisconsin, Illinois, Pennsylvania és Rhode Island egy-egy mandátumtól búcsúzhat.

A győztesek táborát legerősebben Texas és Florida gazdagítja, mindkettő négy új alsóházi hellyel bővülhet, míg Idaho, Utah, Arizona és Észak-Karolina egy-egy plusz képviselőt nyerhet.

De vajon miért nem változik a képviselet szinte az összes államban? Az Egyesült Államok Kongresszusának működése a népszámlálásokra épül, amelyeket tízévenként végeznek el, és ez alapja az államok közötti képviselők elosztásának. A népszámlálási adatok jelentős hatással vannak a kongresszusi választásokra, hiszen a képviselők számát a lakosság arányainak megfelelően osztják el.

Az előrejelzések szerint a következő évtizedben a déli és nyugati államok népsűrűsége növekszik, míg az északkeleti és középső nyugati területeken a népesség csökken. A trendek alapján a Dél, különösen Texas és Florida a legnagyobb nyertesei lehetnek a következő évtizednek. A Brookings Institute kutatásai azt mutatják, hogy az Egyesült Államok népessége manapság 62%-ban a déli és nyugati államokból származik.

A megjelenő politikai plakátok világosan jelzik, hogy a republikánusok következő politikai stratégiája a Délre és a Nyugatra összpontosul, ami különösen fontos szempont a következő elnökválasztások során. A demográfiai változások alapján a demokratáknak egyre nehezebb lesz az elnökségért való küzdelem, mivel a főbb bázisaik, mint Kalifornia és New York, csökkenő populációval szembesülnek.

A következő elnökválasztás már jelentős kihívás elé állítja a demokratákat, hiszen míg 2024-re még van esélyük a kék államokból való győzelemre, a 2032-es választásokra már nem biztos, hogy megőrzik a pozícióikat, ha a jelenlegi népességi tendenciák folytatódnak. A republikánusok számára tehát kedvezőbb a helyzet, míg a demokraták számára sürgető feladat, hogy újraértelmezzék az állami stratégiáikat és lépéseket tegyenek ahhoz, hogy megőrizzék befolyásukat az Egyesült Államok politikai táján.