Donald Trump egyre több kabinettagot nevez meg, és most a külügyminiszteri posztot is kitűzte. Az új kormány januári hivatalba lépése után Marco Rubio fogja betölteni ezt a kulcsfontosságú pozíciót, aki ismert szigorú Kína-politikájáról és arról, hogy Trump a 2016-os republikánus előválasztási kampányban 'Kicsi Marco' gúnynévvel illette őt.

Rubio, aki Trump kritikájából a támogatójává vált, részt vett a vice-elnökjelölti pozícióért folytatott versenyben, amit J. D. Vance nyert el. Az ő külügyminiszteri kinevezése nem meglepetés, hiszen már azóta emlegették e pozícióra a választások óta.

Kritizálta Orbán Viktort, majd nem

2019 májusában Marco Rubio csatlakozott két demokratához és egy republikánus szenátorhoz, amikor levelet írtak Donald Trump akkori elnöknek, aggodalmukat kifejezve a magyarországi demokrácia visszaszorulása miatt. A levélben két konzervatív kutatóintézet, a Cato Institute és a Heritage Alapítvány értékelt, miszerint Orbán alatt csökkent a gazdasági és sajtószabadság, valamint a választási rendszer is kevésbé versenyképes lett, míg a bíróságok a kormány irányítása alá kerültek. Ezen kívül arról is írtak, hogy „mélyen aggódnak” a NATO-tag Magyarország és Moszkva közeli kapcsolatai miatt.

Idén márciusban, amikor Orbán Trump-pal való találkozójáról kérdezték, Rubio azt mondta, hogy nem tartja aggályosnak, hogy Trump találkozik akivel csak akar. Amikor pedig egy riporter „autokrata” és „elnyomó vezető” kifejezéseket használt Orbán Viktorra, Rubio azt válaszolta, hogy „ez csak az ön jelzője”, hozzátéve, hogy „néhányan aggódnak a kormánya miatt”.

Rubio jelezte, hogy minden NATO-tagnak van helye a szövetségben, amit azzal zárt le, hogy „nem hiszem”, hogy ki kellene zárni őket.

A külügyminiszter, aki először latin-amerikai származású

Marco Rubio Floridában született kubai menekültek gyermekeként, jogászként végzett, majd 2000-ben választották meg a floridai állami törvényhozásba. Öt évvel később, mindössze 34 évesen a helyi képviselőház elnöke lett, és 2010-ben szenátorrá választották Washingtonban. A 2016-os elnökválasztáson a republikánus előválasztáson versengett Trump mellett, de kapcsolatuk Trump győzelme után rendeződött, és idén már teljes mellszélességgel támogatta őt.

Rubio jelenleg a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke, és tagja a külügyi bizottságnak is, ahol rendszeresen együttműködött demokratákkal. Keresztmetszeti tapasztalata miatt széles körben elismert, és a hírek szerint kinevezésének bejelentése megnyugvással töltötte el a külügyminisztérium dolgozóit. Kinevezéséhez a szenátusi jóváhagyás szükséges, amely várhatóan nem lesz probléma a republikánus többség miatt, és akár néhány demokrata szavazatra is számíthat.

Külföldi politikai kihívások

Rubio a keményvonalas külpolitikát képviseli, amely az autoritárius rezsimek, mint Irán, Venezuela és Kuba ellen irányul. Kína elleni fellépése miatt vált ismertté, amely összhangban áll Trump politikájával. 2020-ban Kína beutazási tilalmat rendelt el ellene, mivel aktívan támogatta az amerikai szankciókat a kínai vezetőkkel szemben az ujgurok helyzetével kapcsolatban. Ezt a tilalmat feltehetően fel kell oldania, most hogy külügyminiszter lesz.

Rubio a transzatlanti szövetség támogatójának számít, és hangosan bírálta Oroszország Ukrajna ellenállásával szembeni agresszióját is. Tavasszal azonban egyike volt annak a 15 republikánus szenátornak, aki nem szavazta meg az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyt. Mostani nyilatkozatai szerint már a háborús konfliktus diplomáciai jegyében való lezárásáról beszél, kijelentve, hogy „nem Oroszország oldalán állok, de sajnos a helyzet úgy tűnik, hogy a konfliktus Ukrajnában tárgyalásos úton fog véget érni”.

A külügyi politika megformálása izgalmas kihívást jelenthet Rubio számára, aki keményítette a külpolitikai megközelítést, és az elkövetkező időszakban számos kollegájával való együttműködésre is számít, mivel a világ politikai tája folyamatosan változik.