A pozsonyi kormány szerdán jóváhagyta, hogy tizenöt év után Szlovákia újra békefenntartókat küld a KFOR misszió keretében Koszovóba. Ez a lépés egy újabb jele lehet a feszültségek fokozódásának a Balkán térségében, ahol a különböző etnikai és politikai ellentétek továbbra is jelen vannak.

A döntést még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, ami további politikai vitákat generálhat. A védelmi minisztérium közölte, hogy a legfeljebb 150 fős szlovák kontingens a NATO irányítása alatt működő misszió keretein belül nem vehet részt olyan tevékenységekben, amelyek elősegíthetik Koszovó független államként való elismerését. Ezzel kapcsolatban a minisztérium említette a koszovói biztonsági erők kiképzését, amely egy fontos aspektusa a KFOR által végzett munkának.

A KFOR nemzetközi hadereje 1999-ben kezdte meg tevékenységét Koszovóban, amely 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. A helyzet bonyolult, hiszen Belgrád és a koszovói szerb kisebbség nem ismeri el a többségében albánok lakta korábbi dél-szerbiai tartomány függetlenségét, így a feszültség folyamatosan növekszik.

Szlovákia korábban, 1999 és 2010 között már részt vett a KFOR misszióban, azonban csapataikat visszahívták Koszovóból, mikor megerősítették afganisztáni kontingensüket. A KFOR a NATO 1999-es jugoszláviai légitámadásai után, 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján, melynek célja a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezet biztosítása volt. Jelenleg a KFOR keretein belül 27 ország több mint 4500 katonája teljesít szolgálatot az egyre fokozódó feszültségek ellenére.

Ezen kívül a szlovák kormány kedden jóváhagyta egy másik javaslatot is, amely szerint katonákat vezényelnek a NATO keleti határainak megerősítésére a Baltikumban és Lengyelországban. E lépések folyamatosan tükrözik a nemzetközi politikai helyzet bonyolultságát és a biztonsági kihívásokat, amelyekkel az érintett országoknak szembenéznek.

A kérdés, hogy ezek a lépések valóban elősegítik-e a stabilitás kialakulását a térségben, vagy további feszültségeket generálnak? A válaszokat a jövő fogja megadni, de az biztos, hogy a szlovák katonák Koszovó felé tartása nemcsak a szlovák politikai helyzetet befolyásolja, hanem a Balkán biztonsági helyzetét is.