Csonka András most valóban kiáll az igazáért, és elmondja, miért érzi magát kirekesztettnek!

A Madách Színházban a hétvégén ünnepelték a Mary Poppins előadás 500. alkalommal történő bemutatóját. Ilyen különleges eseményeken a színház hagyományosan meghívja a korábbi szereplőket, hogy együtt ünnepeljék a sikert. Azonban Csonka András, aki 9 évig játszotta a férfi főszerepet a darabban, nem kapott meghívót, és csak másodkézből értesült a szombati eseményről.

Csonka András 2021-ben úgy határozott, hogy elbúcsúzik a produkciótól, ám a 400. előadáson legalább meghívott vendégként részt tudott venni, és az országos ismertségét is növelő dalra táncolhatott. Most, azonban úgy érzi, hogy számolták őt a színházi közösségből. Kijelentette, hogy élete egyik legnagyobb jutalmának tartja, hogy a Madách Színházban játszhatott, és rendkívül fájó számára, hogy a 500. előadásra nem hívták meg.

"A színház valószínűleg úgy gondolta, elegendő, ha a jelenlegi szereplők vannak jelen. Én viszont úgy éreztem, hogy a közönség számára a valódi érzés a múlt összefonódása lenne a jövővel." , mondta Csonka. Amióta elhagyta a darabot, sokat gondolkodott a közönség és a kollégák reakcióin.

Horváth Sándor színművész, aki igazi barátja volt, szintén megosztotta, hogy a meghívás elmaradása nem volt véletlen, hanem szándékos döntés. Több rajongó és kolléga is kiállt Csonka mellett, köztük Németh Kristóf, aki elmondta, hogy ő mindig számíthat a kollégáira és a régi barátaira. "Szeretném, ha a következő alkalommal mindenki ott lenne, aki valaha együtt táncolt ezen a nagyszerű produkción!" - tette hozzá.

A színházi világ tele van meglepetésekkel, és ez az eset is jól mutatja, hogy a közösség mennyire fontos a színészek életében. Csonka András nyilatkozatával rávilágított arra, hogy mindenkinek helye van a siker ünneplésében, függetlenül attól, hogy jelenleg mivel foglalkoznak. Az emberek gyakran megfeledkeznek arról, hogy egy-egy produkció sikere mögött mennyi munka és szeretet áll, és hogy mindenki hozzájárult a történethez. Csonka András története egy figyelemfelhívás arra, hogy bátran beszéljünk érzéseinkről és álljunk ki az igazunk mellett.