Brüsszel legújabb fellépései a magyar kormány ellen nem meglepőek, hiszen a közelmúltban számos kérdésben kerültünk a figyelem középpontjába. Az egyik legfontosabb ügy a polgári fegyverek megszerzésére és birtoklására vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos, amelyek szerint Magyarország nem teljesítette maradéktalanul az EU vonatkozó irányelveit, köztük a 2021/555 és a 2019/69 irányelveket.

A szabályok célja a fegyverek életciklusának pontosabb nyomon követése, a lőszer- és riasztófegyverek szabályozása, valamint a műszaki követelmények és büntetőjogi szankciók egységesítése. A tagállamoknak 2019. december 14-ig kellene átvinnie ezeket a szabályokat a saját jogrendjükbe, de a Bizottság megállapította, hogy Magyarország jogszabályai nem felelnek meg maradéktalanul ezeknek a követelményeknek. A magyar kormány két hónapot kapott, hogy válaszoljon és orvosolja a hiányosságokat, ellenkező esetben az ügy újabb szakaszba léphet.

A másik ügy a befektető-állam választottbírósági eljárásokra vonatkozik az Energia Charta Egyezmény (ECT) keretében. Az EU és 26 tagállama tavaly nyáron kijelentette, hogy az ECT-ben szereplő választottbírósági mechanizmus nem alkalmazható az EU-n belüli vitákra, amely még tovább nehezíti a Magyarország által hozott döntések legitimitását.

Ezzel párhuzamosan a magyar kormány nem írta alá a 2024 nyarára vonatkozó közös nyilatkozatot, amely az Európai Bíróság Komsztroj-ügyben hozott ítéletének jogi következményeire vonatkozott. Ezzel kapcsolatban a magyar kormány saját állásfoglalást adott ki, amelyben azt állítják, hogy a bírósági döntés csak a jövőbeni esetekre vonatkozik, és csak akkor léphet életbe, ha az Egyezményt módosítják.

Ezek az ellentmondások mindennapi szinten is kihathatnak Magyarország gazdasági és politikai stabilitására. Az ügy folytatására várva sokan kérdezhetik, hogy mi lesz az EU és Magyarország következő lépése. Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított, és mivel a magyar hatóságok válasza nem oldotta meg az aggodalmakat, a Bizottság most indokolással ellátott véleményt küldött az országnak.

Most Antal, a Gazdasági Minisztérium vezetője, hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a négyszemközti tárgyalásokon, hogy elkerülje a konfliktusokat, és úgy tűnik, a jövőbeli döntések kimenetele nagyban függ Magyarország válaszaitól. Az uniós jogszabályok betartása nem csupán jogi kötelezettség, hanem a gazdasági növekedés alapja is lehet, amely elengedhetetlen a következő évek stabilitása szempontjából.

A politikai feszültségek, a nemzetközi nyomás és a belső reformok összefonódása azonban tovább emelheti a tétet. Figyelembe kell venni, hogy az Európai Bizottság rendszeresen indít kötelezettségszegési eljárásokat, ha úgy látja, hogy egy tagállam nem tartja be az uniós jogszabályokat. Magyarország esetében a következő hónapokban dől el, hogy sikerül-e elkerülni a további konfliktusokat.