Tobias Gehrke, a gazdasági szakértő szerint Donald Trump nem csupán tárgyalási stratégiaként, hanem komoly gazdasági fegyverként is használja a vámokat. Célja, hogy forrást biztosítson az Egyesült Államokba irányuló beruházások ösztönzésére, valamint az általa tervezett adócsökkentések fedezésére. Gehrke előrejelzése alapján a jövőben más nyomásgyakorlási módszerek is várhatóak, mint például pénzügyi szankciók, digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozása, és amerikai katonai jelenlét visszavonása Romániából vagy Belgiumból.

Ez komoly kihívások elé állítja Európát, hiszen az EU érdeke a gazdasági és katonai ügyek szétválasztása, míg Washington hajlamos összemossa a kettőt. Az európai technológiai függőség, különösen a felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia chipek és védelmi eszközök terén, válságos helyzetet teremtett. Gehrke hangsúlyozza, hogy Európának nem szabad extrém reakciókra hajlamosnak lennie, de szükséghelyzet esetén bizonyítania kell, hogy képes fájdalmat okozni az amerikai gazdaságban.

A legoptimistább nézőpont szerint Trump intézkedései visszaüthetnek az amerikai fogyasztókra, azonban az EU nem támaszkodhat kizárólag erre a forgatókönyvre. Fel kell készülnie arra is, ha ennek a forgatókönyvnek nem lesz valóságalapja. A legjobban működő válaszintézkedések az árukereskedelmet érintik, de Európa hátrányban van, hiszen több árut exportál az Egyesült Államokba, mint amennyit importál. Érdemes lenne a szolgáltatási szektorra koncentrálni, ahol az USA-nak jelentős előnye van. Brüsszel eddig soha nem alkalmazta ezt az eszközt, de jogi keretek fennállnak.

A pénzügyi szektorban a nagy amerikai bankok, biztosítók és vagyonkezelők már mélyen beágyazódtak az európai piacokba. Az Európai Bizottság következő lépései között szerepelhet a kötelező európai adattárolás előírása, a helyi munkavállalók alkalmazása, vagy közös vállalkozások létrehozása amerikai cégekkel. Gehrke szerint a Big Tech cégek, mint például az Amazon, Meta, Apple és Microsoft, fontos célpontok lehetnek, ahol Európa védheti a már bevezetett digitális adókat, sőt esetleg egy egységes uniós digitális adót is bevezethet. A gyógyszeripar is kritikus szektor, ahol sok amerikai cég szellemi tulajdonát Európába helyezte, hogy adókat spóroljon.

Egy fejlesztés lehetne az amerikai export megadóztatása, ezáltal kényszerítve a cégeket, hogy a helyi gazdaságok érdekét is figyelembe vegyék. Gehrke figyelmeztet, hogy habár Kína technológiailag fejlődik, Európa nem engedheti meg magának, hogy egyoldalúan támaszkodjon rá, India például potenciálisan jó partner lehet a tiszta technológiák és félvezetők terén. A jövő a többpólusú technológiai együttműködéseké, különböző partnerekkel, különböző területeken. Fontos, hogy Európa felismerje saját erősségeit is: a holland ASML litográfiai gépei nélkül az amerikai chipgyártás leállna, az európai vegyi anyagok és ipari eszközök, valamint az Airbus haditechnikai termékei pedig stratégiai előnyt nyújthatnak.

A brit együttműködés új lendületet adhat az uniós digitális szuverenitásnak, állítja Gehrke, mivel az Egyesült Királyság továbbra is erős a pénzügyek, a kutatás és a chipipar terén. Bár a britek jelenleg nem aktív résztvevői a vámháborúnak, hosszú távon nekik is érdekük felismerni, hogy az amerikai nyomásgyakorlás őket sem kíméli. Gehrke szerint jelenleg is zajlik egyfajta csendes közeledés London és Brüsszel között, különösen az EU-UK biztonsági megállapodás előkészületei révén.