Az Európai Bizottság szerdán határozottan reagált Mark Zuckerberg, a Meta vezetőjének azon állításaira, melyek szerint az európai uniós adattörvények cenzúrázzák a közösségi médiát.

Brüsszel hangsúlyozta, hogy ezek a szabályozások csupán az illegális tartalmak eltávolítására kötelezik a nagy platformokat, nem pedig a jogszerű vélemények korlátozására.

Zuckerberg kritikája éles volt, amikor megjegyezte: „Európában egyre több olyan törvény van, amely intézményesíti a cenzúrát, és megnehezíti, hogy bármiféle innovációt építsünk.”

Az Európai Bizottság azonban világosan cáfolta ezeket az állításokat. A testület szóvivője kijelentette: „Teljes mértékben cáfoljuk a cenzúrára vonatkozó állításokat.”

A Bizottság szerint a digitális szolgáltatásokról szóló törvény nem kényszeríti a platformokat a jogszerű tartalmak eltávolítására, hanem kizárólag olyan tartalmak kezelésére vonatkozik, amelyek potenciálisan károsak lehetnek, például a gyermekek vagy az uniós demokráciák szempontjából.

Eközben a Meta jelentős változtatásokat tervez a tényellenőrzési gyakorlatában. Zuckerberg bejelentette, hogy az Egyesült Államokban megszüntetik a Facebook, az Instagram és a Threads tényellenőrző programját.

Helyettük egy "közösségi jegyzetrendszert" vezetnének be, amely hasonlóan működne, mint az X (korábban Twitter) által használt módszer.

Az Európai Bizottság erre reagálva kifejtette, hogy egy ilyen rendszer EU-s bevezetéséhez a platformnak kockázatelemzést kell készítenie és azt be kell nyújtania az uniós végrehajtó testületnek. A Bizottság szóvivője hangsúlyozta: „Bármilyen modellt is választ egy platform, annak hatékonynak kell lennie, és mi ezt vizsgáljuk.”

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy az uniós felhasználók továbbra is hozzáférhetnek az Egyesült Államokban közzétett tartalmak független tényellenőrzéséből származó információkhoz. Mindezek mellett érdemes megemlíteni, hogy az EU folyamatosan dolgozik a digitális szabályozások szigorításán, célja egy biztonságosabb online környezet megteremtése, ahol a felhasználók jogai védettek.

A közösségi média jövője tehát nemcsak az amerikai, hanem az európai piacon is kulcskérdés marad, és a jövőbeli szabályozások hatása érezhető lehet a platformok működésében.