A moldovai elnökválasztások eredményei óriási meglepetést hoztak. Az Európai Unió és Brüsszel üdvözölte a választási folyamat sikerét, amelyet a demokratikus normák betartásával hajtottak végre. A választásokra a feszültségek fokozódása mellett került sor, különösen a keleti szomszéd, Oroszország részéről érkező politikai nyomás és beavatkozás árnyékában.

A moldovai politikai táj dinamikája az elmúlt években sokat változott; a kormányzó párt, amely az EU-barát politikájáról ismert, jelentős előnyre tett szert a kampány során. A választások során a jelöltek közötti verseny mindig erős, de most a moldovai állampolgárok világosan kifejezték, hogy a nyugati orientáció a jövőjük kulcsa.

Moszkva éles hangvételű nyilatkozatban cáfolta az összes vádaskodást, miszerint beleszólt volna a választásokba. A Kreml kijelentette, hogy a moldovai állam szuverenitását tiszteletben tartja, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet aggasztó, és a nyugati hatalmak beavatkozása káros következményekkel járhat. Az orosz kormány megpróbálja fenntartani a befolyását Moldova felett, amely számára stratégiai fontosságú.

A moldovai nép reakciója az elnökválasztásra arra utal, hogy a többség a biztonság, stabilitás és a gazdasági fejlődés iránti vágyukat fejezte ki. Az új elnök stabilizáló politikai irányvonalat hirdetett, amely várhatóan erősíti Moldova EU-hoz fűződő kapcsolatát. Mindez különösen fontos szempont, tekintettel a régió geopolitikai feszültségeire, hiszen Moldova határán Oroszország jelenléte folyamatos aggodalomra ad okot.

Az elnökválasztás nemcsak Moldova számára fontos, hanem az egész térségben reperkusziókkal járhat. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a moldovai események hatással lehetnek a szomszédos országok politikai viszonyaira is, és felvetik annak lehetőségét is, hogy a nyugati orientáció egy újabb hullámot indíthat el a kelet-európai politikai színtéren.