Bóka János, az EU-ügyi miniszter egy keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy nem tartja pontos megfogalmazásnak a magyar uniós források elvesztéséről szóló híreket. A miniszter szerint csak akkor lehetne igazán beszélni erről a problémáról, ha Magyarország a saját hibájából nem teljesítette volna az uniós elvárásokat, ám a kormány mindent megtett azért, hogy megfeleljen a feltételeknek.

A kormány célja, hogy megakadályozza az uniós források elvételét, sőt, arra törekedjen, hogy ezeket a forrásokat megszerezze és visszaszerezze.

Jelenleg 2024 végére több mint 400 milliárd forint (1,04 milliárd euró) segélyt veszített el Magyarország, mivel a jogállamisági feltételek feloldására irányuló eljárás nem hozott eredményt. A kormánynak összesen 17 feltételt kellene teljesítenie, és az Európai Bizottság 2022 decemberi javaslatára, amelyet szinte egyhangú tagállami döntéssel fogadtak el, egy új szabály lépett életbe: az így elzárt forrásokat már nem lehet a költségvetésbe beállítani az n+2-es év után.

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy a befagyasztott pénzek közül 1,04 milliárd eurót tényleg elveszít a magyar kormány a jövő év végére.

A politikai döntés melletti érvelés folytán Bóka János megjegyezte, hogy ugyanilyen politikai döntések születhetnek más források, például a következő uniós költségvetés reparációiról is. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban is jelezte, hogy a 2025-2026-os költségvetés elmaradásait a 2027-2028-as költségvetésben kell kompenzálni, különben nem járul hozzá a büdzsé elfogadásához.

A feltételességi eljárás részeként különféle intézményeket, például közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvák) tiltottak el az uniós pénzügyi kötelezettségvállalásoktól. Emiatt számos magyar egyetem már 2023 nyarán milliárdos károkkal szembesült, mivel az Erasmus+ diákcsere programban sem vehetnek részt többé. A kormány ezekre a problémákra a HU-rizont és Pannónia néven indított programokat hozott létre adózási forrásokból.

Bóka János hangsúlyozta, hogy a kormány további jogi és politikai eszközöket fog bevetni az uniós források megvédésére, így a következő hónapok konfliktusokat hozhatnak magukkal. Az eljárás során a kormány jelezte, hogy külön értékelést kértek a kekvákra vonatkozóan, ám a Bizottság véleménye szerint ez hibás és elfogult.

A miniszter azt is kiemelte, hogy történelmi döntések születtek a magyar elnökség alatt, és bár nehéz politikai helyzetben, a Magyarország vezette EU Tanács komoly eredményeket ért el, beleértve a Bulgária és Románia schengeni csatlakozásához szükséges lépéseket. A miniszter szerint a kormány kiáll a tagállamok közötti összetett baki megoldása mellett, és a jövőbeni együttműködésre, valamint a bizalom erősítésére helyezi a hangsúlyt.